Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Cigány babonák

2011.12.09

A legtitokzatosabb valódi cigány babonák a halál körül - 6 hét kell a mennyországig

Hajlamosak vagyunk könnyen megítélni, elítélni azt, amit nem ismerünk, nem értünk. Toleránsabbak vagyunk, ha ez valahol távol - például Afrikában - történik, de intoleránsak, ha egy karnyújtásnyira. Különösen, ha ma, az ezredforduló elején, Magyarországon a cigányságról van szó. Sorozatunkban eddig ismeretlen, titkolt, izgalmas cigány babonákról olvashat.

Amit értünk, könnyebben elfogadjuk. Ami előtt értetlenül állunk, azt lehet, hogy a magunk szempontjából ostobaságnak tartjuk. Nem is gondolunk arra, hogy a másik embernek más szempontja, hitvilága, hiedelem-rendszere lehet, amin keresztül másként éli meg ugyanazt az életeseményt. A kultúrák különbözősége természetes. Nem jelenti, hogy egyik rosszabb volna a másiknál – egyszerűen csak más. A cigány babonákat bemutató sorozatunk segít megérteni a velünk élő hazai cigányságot. 

A sorozat a „Színes gyöngyök” www.szinesgyongyok.hu asszonyainak segítségével készült, elsősorban a baranyai cigányság babonaköréről szól, de példázza az egész ország legnagyobb kisebbségének hiedelemvilágát. 

Találkozni a halállal- babonák és szokások a halál és temetés körül
Ha egy beteg ember kórházba kerül, és tudják azt a családtagok, hogy már nem sok van hátra, megpróbálnak minden percet vele tölteni, ezzel is enyhítve azt a fájdalmat, amit a beteg érez, és amit majd hagy maga után. A család az utolsó percig összefogva hisz a gyógyulásban, ezért is van minden családtag egyszerre a beteg mellett, mintegy erőt adva és bízva abban, hogy megváltoztathatják közös erejükkel a megváltoztathatatlant. 



A halálról senki nem beszél, mert a kimondott szó erős
Amikor mégis bekövetkezik a tragédia, a család küzd, hogy hazavihessék a testet, mert otthon kívánnak tőle elbúcsúzni. Attól a perctől kezdve a temetés napjáig gyertyát égetnek.

Ezzel a halottnak világosságot biztosítanak, hogy oda találjon a mennyországba. A legközelebbi hozzátartozó a tükröt letakarja. E tragikus nap estjén kezdődik a virrasztás, ami abból áll, hogy a halottra emlékeznek, felelevenítik a régi történeteket, kiemelve ezzel pozitív tulajdonságait. 

Virrasztó régen és ma
Valamikor régen a halál pillanatától a temetés napjáig tartott a virrasztás éjszakánként, de ma már a legtöbb családnál a mai életvitel már nem tudja ezt a szokást megtartani, de a halál estjén, és a temetést megelőző éjszaka még mindig összegyűlnek a családtagok, barátok, ismerősök. A virrasztás a halott lakásán történt. Zenét nem hallgatnak, tv-t nem néznek. Ha a férfiak ittak, az első kortyot mindig kiöntötték a pohárból, ezzel is megtisztelték a halott emlékét. A nők háttérbe húzódva ételt készítettek, főztek, a gyerekekre vigyáztak és kiszolgálták azokat, akik a virrasztáson megjelentek. 

A koporsóba tett tárgyak spiritualitása
A temetés napján összeszedték a halott kedvenc tárgyait. A legkedvesebb ruhájában temették el. Férfiak esetében a koporsóba tettek pénzt és pálinkát, mellé helyezték kedvenc kalapját, pipáját stb. A nőket kedvenc ruhájukba öltöztetve, kendőben, kedvenc ékszereivel felékesítve temették el. Összeszedve a gyertyacsonkokat, minden esetben elhelyezték a koporsóban a halott lába mellé. 



Rituálé a temetés után és a halotti tor
A temetés után a hazatérő gyászoló családot az udvaron megrakott tűz várta, mellette egy lavórban tiszta víz volt. Az udvarba érve minden gyászoló egy égő üszköt maga mögé dobott, aztán a lavórban kezet mosott, mintegy szimbolizálva, hogy megtett mindent azért, hogy méltóképp búcsúzzon el a halottól. Ma már nincs lehetőség a legtöbb családnál tűzgyújtásra, de a kézmosás szokása még mindig elevenen él. Otthonukba betérve a halott kedvenc ételei várják a szűk rokonságot. Ezt nevezik halotti tornak a beások.


Itt a halottnak is megterítenek, de a tányérját leborítják, és az ő helye üresen marad. Mindenki az utolsó falatot a tányérján hagyja. Férfiak itt is isznak, de az első kortyot a halottnak löttyintik ki a pohárból. A tányéron maradt utolsó falatnyi étel arra szolgál, hogy a halott azon az úton, amin elindult, ne éhezzen. Hat hét után először látogatják meg a sírt, majd hazatérve újabb halotti tort rendeznek a halott lelki üdvéért. Hitük szerint hat hét kell, mire az eltávozott a mennyországba megérkezik. 

A roma társadalom, kulturális, szerkezeti, szociális hagyományaiból eredően a nők az egyes családokon belül másodrangúként vesznek, vehetnek részt, mind a család, mind szűkebb társadalmi körük életében, szervezésében

. Az egyébként is szegregációnak kitett roma társadalom e másodvonalbeli csoportjának helyzetéből adódóan jóval kevesebb esélye van véleményét érdekeit érvényesíteni a nagy családi élet megszervezésében, bonyolításában. – A Színes Gyöngyök megalakulása óta különböző programjain keresztül támogatja a roma származású nőket és családjaikat, közvetlenül és áttételesen is a Baranya Megyei roma közösségeket.

 

 

 

Cigány átok - ismerős és borzongató kifejezés, és akármennyire is furcsa, még napjainkban is valóságos. Sokan hisznek abban, hogy a cigány átok "fogósabb" mintha egy akármilyen jött-ment jós átkot szórna. A hitnek ugyanis erős szerepe van. És a cigányasszonyok hite nem csak a vallásban, de a babonában is erős.

 

 

 

 A sorozat a„Színes gyöngyök" asszonyainak segítségével készült, elsősorban a baranyai cigányság babonaköréről szól, de példázza az egész ország legnagyobb kisebbségének hiedelemvilágát.

 

Nem ülhet asztalhoz, ha a férfi eszik!


A beás nőknek családon belül régen is ma is az a tradicionális feladata, hogy a férfiakat, gyermekeket kiszolgálja, gondozza, és a nők feleltek a család összetartásáért. Talán erre vezethető vissza az a szokás is, hogy valaha a férfiak jelenlétében pl. a nők nem ülhettek le enni. Először a férjének mert, majd adott a gyerekeknek, és ő csak akkor evett, ha már a család jóllakott. Az asszony kendő nélkül nem léphetett ki az otthonából jelképezve, hogy egy férfihoz tartozik, már elkelt, másnak nem mutathatva magát. - Ez a szokás a régi magyarság szokásaival is egybecseng.

 

A nő követi férjét


A magyarok közt gyakran visszatetszést keltő, visszásnak tűnő szokás, hogy utcán közlekedve mindig a férj megy elöl, és a feleség mindig mögötte, legalább egy méterrel lemaradva követhette, követheti. Gyakran a feleség „húzza" az összes gyereket, és cipekedik, míg a férj üres kézzel elöl sétál. Ennek magyarázata tradíciója egyszerű: a férj a védelmező, az asszonyok felelőssége a család, annak minden terhe. Esténként, a nagy tábortűz körül ülve a férfiak az első körben ültek, meséltek, asszonyok és gyerekek nem ülhettek a tűz köré, háttérből hallgathatták a férfiakat. A tábortűz körül elhangzó történeteke, mesék, szájról szájra terjedtek, akár egy hétig is eltarthatott egy-egy történet.

 

Nőkkel kapcsolatos babonák, hiedelmek


A roma asszonyok nem csak a régiségben, hanem ma is hisznek a túlvilágban, a varázslásokban, jóslásokban. A férfiak is hisznek benne, de a praktikákat maguk nem nagyon követik, a gyakorlati része szinte mindig a cigány asszonyokhoz kötődik Pl. javasasszonyhoz fordulnak azok az asszonyok, akiket férjük megcsal, segítségét kérik szerelmi kötésekhez, vagy oldásokhoz. A javasasszonyok a jóslásokhoz, hajat, személyes tárgyakat, pl. kendőt használnak. Tenyérjóslással, kártyavetéssel foglalkoznak. Rontás levételnél gyertyát használnak.

 

A roma nők családon belüli helyzetére, és szokásainkra vezethető vissza, hogy szégyenlősebbek, nehezebben fordulnak orvoshoz, illetve minden esetben késérőkkel jutnak csak el az egészségügyi intézményekbe. Ha egy betegség kiderül, és azt kórházban kell kezeltetni, akkor a család összes tagja ott van mellette. A roma nőket pont emiatt nagyon nehéz mozgósítani szűrővizsgálatokra, különös tekintettel a nőgyógyászati szűrésekre.  

A legtitokzatosabb valódi cigány babonák a születés körül - Mit rejt a buba batyuja

 

 

2009. június 12. 09:30
 
 
                     

 
 
Születéssel, gyermekággyal kapcsolatos hiedelmek, szokások és érdekességek a hazai - elsősorban a baranyai - cigányság életéből. Hogyan érkezik a baba? Mit kap "útravalónak", s mit tesz a keresztanyja? Volt-e apás szülés?

 

A mai világban a halál és a születés is a kórházakba került – eltávolodóban van az embertől, a családtól, az otthontól, ahol annak valódi helye volna. A cigányság még tartaná a szokást, de a kórházi „rendszer” nem kedvez ennek. Illetve ennek sem. Segítenek talán emlékezni arra, hogy a szülés körül nincs dolga férfiaknak, s hogy a gyerek nemét csak akkor közlik az apával, ha a baba már megszületett. 

A sorozat a „Színes gyöngyök” www.szinesgyongyok.hu asszonyainak segítségével készült, elsősorban a baranyai cigányság babonaköréről szól, de példázza az egész ország legnagyobb kisebbségének hiedelemvilágát. 
 

Szokások az otthon szülés idejében
Valamikor nagyon régen otthon születtek a gyerekek, bába segítette őket a világra. Olyankor a férfiak nem mehettek be oda, ahol az asszony vajúdott, csak női családtagok és a bába lehettek mellette. A bába tudatta az apával a gyermek nemét. 

HarmoNet tipp: A legtitokzatosabb valódi cigány babonák a halál körül - 6 hét kell a mennyországig >>

A buba batyuja

A gyerekágyas anya hat héten keresztül nem mehetett ki a házból kendő nélkül, mert hagyományaink szerint tisztátalanok lettek volna, ha nem tartják be ezt a szokást. Ahogy megszületett a baba, egy kis batyut készítettek számára a női hozzátartozók, ami tartalmazott sót, fokhagymát és egy kis kenyérdarabkát, hogy távol tartsák tőle a rossz szellemeket. Ennek a batyunak mindig a baba mellett kellett lennie. 

Védekezés a rossz szellemek ellen
Naplemente előtt a kimosott gyerekruhát mindig be kellett szedni az udvarról, mert rossz szellemek telepedtek volna rá. Fürdetéskor a teknő négy sarkába hat héten keresztül hamut tettek. A gyerek fürdetése után először az apa lábat mosott ebben a vízben, ezzel biztosítva, hogy az apa erejét megkapja majd a gyerek is. A teknő négy sarkából összeszedett hamut a fürdető vízbe szórták, majd ezt a vizet megszűrték egy pelenkán keresztül. Ebből lehetett megállapítani azt, hogy hány állat szőre jött ki a gyermek testéből. 

„Kijön az állatszőr a gyerekből...”
A hiedelmek szerint állatszőr úgy kerülhetett a gyermekbe, hogy akkor, amikor az anya még állapotos volt, vagy megrúgta az állatot, vagy átlépte. A gyerekágyas asszony hat hétig nem mehetett a kútra, mert ezzel a víz minőségét megrontotta volna. Az újszülöttet mindenképp meg kellett keresztelni hat héten belül. 



Keresztelő 6 héten belül

A keresztmama vette meg számára a keresztelő ruhát, leány gyermek esetén a fülbevalót. A keresztelő napján a keresztanya emelte föl a gyereket a helyéről, közben a gyermek helyére pénzt csúsztatott, hogy a gyermeket élete végéig gazdagság kísérje. Templomba menet gyalog tették meg az utat, ma már ez a hagyomány nem kötelező.  A templomban egész idő alatt a keresztanya tartja a babát, de mindkét keresztszülő válaszol a pap kérdéseire, teszi fogadalmát (katolikus szertartás szerint). Haza felé az első kocsmánál még ma is megállnak, általában pálinkát rendelnek, és a keresztanya ujját éppen csak belemártva az italba, végighúzza a baba száján. 

Hazaérve a keresztanya leteszi a gyermeket ugyanoda, ahonnan felvette, és a család étellel, itallal, tánccal ünnepli meg a baba érkezését.

A roma társadalom, kulturális, szerkezeti, szociális hagyományaiból eredően a nők az egyes családokon belül másodrangúként vesznek, vehetnek részt, mind a család, mind szűkebb társadalmi körük életében, szervezésében. Az egyébként is szegregációnak kitett roma társadalom e másodvonalbeli csoportjának helyzetéből adódóan jóval kevesebb esélye van véleményét érdekeit érvényesíteni a nagy családi élet megszervezésében, bonyolításában. – A Színes Gyöngyök megalakulása óta különböző programjain keresztül támogatja a roma származású nőket és családjaikat, közvetlenül és áttételesen is a Baranya Megyei roma közösségeket.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.