Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2013 adókedvezmény, szociális kedvezmények

2013.01.14

A családi adókedvezmény 2013-ban azok számára lesz elérhető, akik a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja. tv.) értelmében jogosultak a családi kedvezményre. E szerint jogosult lesz az a személy, aki egy vagy kedvezményezettet tart el, ebben az esetben az illető havonta és kedvezményezett eltartottként tízezer forinttal, három vagy ennél több kedvezményezett eltartott esetén pedig harminchárom ezer forinttal nő a nettó kereset. Elég jelentős kedvezményekkel lehet számolni az illetékek terén, a legnagyobb tétel ezen belül az ingatlanadó, melyből 2013-tól eltörlik az egyenesági ajándékozás után fizetendő illetéket.

Jobb helyzetbe kerülhetnek azok a munkáltatók, akik 2013-ban szakképzetlen munkavállalókat alkalmaznak, mivel ez után jár majd adókedvezmény 2013-tól. Ezen dolgozók után a munkáltatónak a 27 százalékos szociális hozzájárulási adó helyett a minimálbér összegéig mindössze 18 százalékot kell majd megfizetni, A társasági adó körében jelentős tétel a sportcélú adókedvezmény, ami azt jelenti, hogy a vállalatok lehetőséget kapnak arra, hogy társasági adó fizetés helyett bizonyos látvány-csapatsportágakat támogassanak a a be nem fizetett adó egy részéből. De ebben a körben nőhet a Kutatás-fejlesztés, valamint a fejlesztési adókedvezmény összege.

A jövő évtől egyértelműen meg lesznek nevezve a kedvezményezett adócsoportok, így például adókedvezmény 2013-tól jár majd azoknak is, akik visszailleszkedni igyekeznek a munkaerő piacra, valamint a pályakezdőknek, gyermeküket egyedül nevelő nőknek és az idősebb korosztálynak is. A kisebb cégek adózása egyszerűbbé válhat a különböző tevékenységek egyértelmű elkülönítésével és jelentős változások várhatók az EVA terén is.

A Gyermekgondozási segély egy havi rendszerességgel járó ellátás, az ellátás bruttó összege megegyezik az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével. A Gyes összege bruttó 28.500 forint, ebből az összegből 10 százalék nyugdíjjárulék kerül levonásra, így a nettó Gyes 25.650 forint. A Gyes 2013-ban is igénybe vehető a szülő, a gyám, sőt a nagyszülő részéről is adott esetekben. Amikor nagyszülő veszi igénybe a Gyest, fontos tudni. Hogy a saját jogú nyugdíjban, valamint a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, özvegyi nyugdíjban részesülő személy a gyermekgondozási segély után nyugdíjjárulékot nem kell, hogy tagdíjat fizessen.

A Gyes 2013-as igénylése a jelenlegihez hasonlóan az „Igénybejelentés gyermekgondozási támogatásra” nyomtatvány kitöltésével történik. A segély nem jár automatikusan, az igényt minden esetben be kell nyújtani. A Gyes újra a gyermek három éves koráig jár, több gyermekesetén pedig a gyermeknevelési támogatást a legkisebb gyermek három éves korától lehet igénybe venni. Az előzőekhez ez évben változás, hogy már örökbefogadott gyermek után is igényelhető. A hám éves segély a 2010. április 30-a után született gyermekek esetében vehető igénybe. Tartósan beteg gyermek esetében a Gyes a gyermek 10 éves koráig igényelhető.

A Gyes mellett 2013-ban is lehet munkát vállalni, a gyermek 1 éves kora után, heti 30 órában. Tartósan beteg gyermekesetén. Ikergyermekek, illetve tartósan beteg gyermek esetében nincs időkorlátozás, de amennyiben a Gyes-t igénylő személy 30 óránál többet dolgozik, csak egy gyermek után jogosult a Gyes-re. Ha a járandóságot nagyszülő kapja, az unoka három éves kora után vállalhat munkát, de azt be kell jelentenie. Előfordulhat, hogy a gyermekgondozási segélyben részesülő egyidejűleg táppénzre is jogosult. Ha a szülő minimum 30 napos betegségben szenved, ez idő alatt a gyermekgondozási segélyt szüneteltetni lehet. A Gyes-t igénylő személy – amennyiben munkaviszonyban áll – jogosult lehet táppénzre, illetve amennyiben annak összege a segélynél magasabb, akkor választani lehet.

Miután a segély adókból finanszírozott ellátás, 2013-ban a vonatkozó törvény értelmében az ellátásra csak az tarthat igényt, aki magyarországi lakóhellyel kell rendelkezik. Amennyiben egy magyar állampolgár valamelyik európai uniós tagállamba távozik, az európai uniós szabályok határozzák meg, hogy mely tagállam nyújtja a családtámogatást. Ha a szülő – az itthon Gyes-t igénylő személy – több mint 3 hónapra távozik Magyarországról, a magyar családtámogatási ellátás részére nem jár.

A megváltozott munkaképességű emberek ellátásainak átalakításáról szóló törvény szerint ez év elejétől a rokkantsági nyugdíj megszűnésével a megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációs vagy rokkantsági ellátást kaphatnak. Mivel ezeknek az ellátásoknak a jellege jövedelempótló, így kizárólag abban az esetben jár, ha a kedvezményezett az egészségi állapota miatt bizonyíthatóan nem képes dolgozni.

A rokkantsági támogatás megállapításának további feltétele, hogy a kérelem benyújtását megelőző 5 évben minimum 3 évig biztosított legyen a kérelmező személy. A fentiektől függ, hogy a rokkantsági támogatás 2013 évre mennyi lesz.

A rehabilitációs ellátás összege a minimálbér 30 – 50 százaléka közötti mértékű lehet, a rokkantsági ellátás mértéke pedig a minimálbér 30 – 150 százaléka közé eshet. A rehabilitációs ellátásra az a személy tarthat igényt, akit összességében rehabilitálhatónak nyilvánítanak, rokkantsági ellátásra pedig az jogosult, akinek az egészségkárosodása olyan mértékű, hogy nem képes önellátásra, illetve csak segítséggel képes arra, valamint az, aki rehabilitációra nem javasolható. Az ellátás évenkénti emelése a nyugdíjellátással azonos mértékben nő a rokkantsági nyugdíj tekintetében is.

Sokban függ az egészségi állapot számítási módjától, hogy a rokkantsági támogatás 2013 évre mennyi lesz, ez évtől ez úgy történik, hogy akinek az egészségi állapota 60 százalékos, vagy annál kevesebb, az jogosult az ellátásra. Ez úgy is megfogalmazható, hogy az ellátás annak jár, aki 40 százalékos egészségkárosodott személynek számít. A rokkantsági támogatás mindaddig jár, amíg más jogosultsági feltételek mellett a keresetveszteség is fennáll. Mielőtt megállapítanák, hogy a rokkantsági támogatás 2013 évre mennyi lesz, ezt a folyamatot minden esetben jövedelemvizsgálat előzi meg.

A családi pótlékra való jogosultság megállapítása során azt a gyermeket kell figyelembe venni, aki után a kérelmező jogosult a családi pótlékra. Ilyen személynek számít az a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermek, aki a kérelmezővel egy háztartásában él és akire tekintettel a szülő, nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám családi pótlékra jogosult, vagy aki közoktatási- felsőoktatási intézmény tanulója, vagy első alapképzésben, első felsőfokú szakképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes osztatlan képzésben részt vevő hallgató, és aki nem rendelkezik rendszeres jövedelemmel.

Ezekben az esetekben a tanulói jogviszonyt az erre rendszeresített nyomtatvánnyal igazolni kell. Ezen kívül a gyerekszámba szintén beleszámít az a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermek is, aki családi pótlékra saját jogán jogosult (kivétel: ha a szülővel nem él egy háztartásban), vagy aki fogyatékosként szociális intézményi ellátásban részesül, feltéve ha őt a gyámhivatal nem vette átmeneti vagy tartós nevelésbe, és amennyiben a családi pótlékot igénylő fél vele rendszeres kapcsolatot tart fenn. A családi pótlék 2013 igénylését a „Családi pótlék igénybejelentés” nyomtatványon  kitöltésével lehet elvégezni.

A családi pótlék 2013 évben is a szülők közül minden esetben csak az egyik félnek jár, de a szülők között megosztásra is kerülhet a járandóság abban az esetben ha jogerős bírósági döntés alapján a szülők egyenlő időszakban felváltva gondozzák gyermeküket. A megosztás ilyenkor ötven ötven százalékos arányban történik. A módosított családok támogatásáról szóló törvény értelmében a családi pótlék rendszere átalakult. Az új szabályozás alapján a családi pótlékot két részre osztották, nevelési ellátásra és iskoláztatási támogatásra. A két rész attól függően jár, hogy a  gyermek elérte -e a tanköteles korát (6-16)vagy még nem.

A családi pótlék 2013-ban az alábbiak szerint alakul:

Egy gyermekes család esetén: 12.200.- Ft
Egy gyermeket nevelő egyedülálló szülő esetén: 13.700.- Ft
Két gyermekes család esetén: 13.300.- Ft gyermekenként
Két gyermeket nevelő egyedülálló szülő setén: 14.800.- Ft gyermekenként
Három vagy többgyermekes család esetén: 16.000.- Ft gyermekenként
Három, ill. több gyermeket nevelő egyedülálló szülő esetén: 17.000.- Ft gyermekenként

A családi pótlék 2013 tekintetében is lesznek esetek, amikor emelt összegű családi pótlék (nevelési ellátás) jár. Így többek között a tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermek után, illetve részére igényelhető magasabb családi pótlék, valamint az 1500 gramm születési súly alatt született gyermekek után 3 éves korig különös betegség fennállása nélkül is az emelt összeg jár. Emelt összegű családi pótlékra, tehát nevelési ellátásra jogosult szintén saját jogán a tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy attól az időponttól, amikortól az iskoláztatási támogatásra való jogosultsága megszűnik. Az emelt összegű családi pótlék mértéke tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetében 23.300,- Ft, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló személy esetében 25.900,- Ft, a 18. életévét betöltött tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos személy esetében pedig 20.300,- Ft.

Fontos tudnivaló, hogy az emelt összegű családi pótlék iránti igényt az igénylő lakó-, vagy tartózkodási helye szerinti Kincstárnál kell benyújtani. A kérelemhez feltétlenül mellékelni kell  „Igazolás tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermekről” elnevezésű formanyomtatványt, melyet az emelt összegű családi pótlék 2013-as igénylésekor is az érintett gyermekkórház, vagy gyermekorvos állít ki. Kevesen tudják, hogy az emelt összegű családi pótlékra jogosult szülő, vagy eltartó utazási kedvezményt vehet igénybe. Az emelt összegű családi pótlékot annak a hónapnak a végéig folyósítják, amíg a súlyosan fogyatékos, illetve tartósan beteg gyermekre vonatkozóan a fogyatékosság, illetve tartós betegség fennállását a szülő a törvényi előírásoknak megfelelően igazolta.

A jövő évben az álláskereső jogosult munkanélküli segély igénybevételére, aki nem részesül táppénz ellátásban, valamint nem jogosult rokkantsági, vagy baleseti nyugdíjra és munkát akar vállalni, de az állás keresése eredménytelen, valamint és az állami foglalkoztatási szerv nem tud részére megfelelő munkahelyet ajánlani.

A munkanélküli segély 2013-ban három típusa lesz jelen. Az első típust az álláskeresők vehetik majd igénybe, mégpedig azok, akik legalább 180 nap munkanélküli járadékra voltak jogosultak és a járadék folyósítási idejét kimerítették. A munkanélküli segély iránti kérelmet a munkanélküli járadék megszűnésétől számított 30 napon belül kell benyújtani. A második típusú járadékot azok az álláskeresők igényelhetik, akik nem jogosultak munkanélküli járadékra és az álláskereső időszakot megelőző 4 év tekintetében legalább 200 munkaviszonyban eltöltött napot tudnak igazolni. A harmadik fajta munkanélküli segély 2013-ban annak az álláskeresőnek járhat, akinek a segély igénylésének időpontjában legfeljebb öt év hiányzik a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez. E mellett feltétel, hogy minimum 140 napig részesült munkanélküli járadékban és rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel, valamint a munkanélküli járadék folyósítási idejének kimerítését követő 3 éven belül betölti a rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt.  A munkanélküli segély folyósításának kezdő napja minden esetben a kérelem benyújtását követő nap. A folyósítás időtartama a munkanélküli segély 2013 vonatkozásában az első és második fajtájú segélynél 90 nap. Abban az esetben azonban, ha az álláskereső a kérelem benyújtásakor betöltötte ötvenedik életévét, a segély első típusára nézve a folyósítási időszak 90 nappal meghosszabbodik, tehát összesen 180 napra lesz az illető jogosult. A harmadik fajta munkanélküli segély az öregségi-, rokkantsági-, vagy baleseti rokkantsági nyugdíjra való jogosultság megszerzéséig folyósítható.

Nagyon fontos tudnivaló, hogy mely esetekben kell a munkanélküli segélyt szüneteltetni. Akkor nem folyósítható a segély, ha az álláskereső rövid ideig – legfeljebb 90 napig – tartó keresőtevékenységet folytat, feltételezve, hogy ezt a munkaügyi központnak bejelentette. Nem folyósítható a segély, rövid időtartamú, közhasznú munkavégzés ideje alatt, előzetes letartóztatás, szabadságvesztés, elzárás ideje alatt, valamint nem folyósítható annak az álláskeresőnek aki terhességi gyermekágyi-, gyermekgondozási segélyre, vagy gyermekgondozási díjra vonatkozó igényt jelentett be. A harmadik típusú munkanélküli segélyt szüneteltetni kell 90 napig, ha megtörténik, hogy az álláskereső elmulasztja az általa folytatott kereső tevékenység bejelentését, vagy a munkanélküli segély szüneteltetése alatt keresőtevékenységet folytatott, amivel álláskeresési járadékra lett jogosult.

A munkanélküli segély 2013-ban is csak rövid idejű átmeneti támogatás jelent, ezért álláskeresőnek és munkaadónak egyaránt tájékozódni a pályakezdő munkavállalók alkalmazását illetően, mert a Munkaügyi Központ a pályakezdők elhelyezkedését segítendő, támogatást nyújt azon cégek részére, akik vállalják a Munkaügyi Központ által legalább 90 napja nyilvántartott pályakezdő munkanélküliek foglalkoztatását olyan munkakörben, melyben a munkanélküli megfelelő munkatapasztalatot szerezhet a jövőre nézve, végzettségének, képzettségének megfelelő irányban. A támogatás mértéke a munkavállaló munkabérének 80%-a, de a támogatás összege nem haladhatja meg szakképzetlen pályakezdő esetében a kötelező legkisebb munkabér másfélszeresének 80%-át, középfokú szakképzettségű pályakezdő esetében a kötelező legkisebb munkabér kétszeresének 80%-át, felsőfokú szakképzettségű pályakezdő esetében pedig a kötelező legkisebb munkabér két és félszeresének 80%-át.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.