Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Méhnyakrák jelei - oltás

2012.01.19

A méhnyakrák az összes daganatos haláleset egytizedét teszi ki. A szöveti elfajulás leggyakrabban 25-40 év között jelentkezik, majd egyre súlyosabbá válik.

A megbetegedés fokozatosan alakul ki. A rák súlyosbodása orvosi besorolás szerint CIN (cervikális intraepiteliális neoplázia)0-IV-ig jól nyomon követhető. A CIN 0 a legenyhébb stádium, ekkor az elváltozások csak a hámra terjednek ki. A IV., lesúlyosabb stádiumban a daganat ráterjed a hólyagra és/vagy a végbélre, kilép a kismedencéből, távoli áttéteket ad. A méhnyakrák megelőzésének a célja a CIN minél korábbi felismerése.

A méhnyakrák kialakulása

A tudomány jelenlegi állása szerint a betegség kialakulásában nincs jelentős szerepe az öröklődésnek. Vannak azonban olyan tényezők, amelyek ismerten növelik a méhnyakrák kockázatát.

Ezek közül a legjelentősebb a humán papillomavírussal (HPV) való fertőzöttség. A HPV egy 75 vírust tartalmazó víruscsalád egységes elnevezése, ezek közül 15 vírusnak bizonyítottan köze van a rák kialakulásához. A HPV szexuális úton terjed, és igen gyakori a fertőzöttség mindkét nem körében. Becslések szerint a nők 50 - 80%-a az élete folyamán fertőződik HPV-vel. Ezen fertőzések többsége egy éven belül spontán megszűnhet, azonban azt nem tudja senki megmondani kinél fog megszűnni a fertőzés, és kinél indul el rosszindulatú folyamat. Fontos azonban tudni, hogy a legtöbb HPV-vel fertőzött nőnél nem alakul ki méhnyakrák, és a nők jelentős része nem is tud a fertőzöttségéről, mivel az tünetmentes.

A HPV-vel való fertőződés esélyét növeli:

- szexuális élet korai megkezdése(18 év előtt)
- szexuális partnerek gyakori váltogatása
- szexuális kapcsolat létesítése olyan férfiakkal, akiknek több szexuális partnerük volt/van, illetve akik korán kezdtek nemi életet
- szexuális kapcsolat létesítése olyan férfivel, akinek szexuális partnere méhnyakrákos volt

Ma már elérhető az a HPV ellenes vakcina, mely a 9-26 év közötti korosztálynak biztosít védelmet.

Egyéb kockázati tényezők a méhnyakrák kialakulásában:

- etnikai hovatartozás (azon népcsoportoknál gyakoribb, ahol a nemi úton terjedő betegségek is gyakoribbak)
- tartósan fennálló szexuális úton terjedő betegség
- dohányzás (a rákkeltő anyagok sokszor a méhnyakon választódnak ki, roncsolva annak szövetállományát)
- magasabb életkor (leggyakrabban menopausa környékén alakul ki)
- tartósan legyengült immunrendszer (pl. HIV fertőzés esetében)
- méhnyak sérülés (többszöri szülések során)

A méhnyakrák tünetei

A betegség sajnálatos módon kezdetben tünetmentes, a tünetek már csak előrehaladottabb stádiumban jelentkeznek, akkor sem típusosak.

- vérzés a hüvelyből nemi aktus közben, után (kontakt vérzés)
- fájdalom a méhszáj területén aktus közben
- rendszertelen igen kevés vérzés
- alhasi panaszok
- szokatlan hüvelyi folyás

A méhnyakrák vizsgálata

A minél korábbi felismerés érdekében félévente, évente keresd fel nőgyógyászodat, aki elvégzi a szükséges szűrővizsgálatot. A vizsgálat során az orvos szövetmintát vesz a méhszáj, méhnyak területéről, amit aztán laboratóriumban, mikroszkóp alatt vizsgálnak meg. Az ezt követő manuális vizsgálat során egyik ujjával a hüvelybe nyúlva, másik kezével a hasfalat tapintva átvizsgálja a méhet, és a környező szerveket. A szűrővizsgálat része még a mellek áttapintása is. A beavatkozás fájdalmatlan, terhesség alatt is elvégezhető.
Fontos megemlíteni, hogy a vizsgálat nem nyújt 100%-os biztonságot. Léteznek álnegatív esetek, amikor nem mutatható ki az elváltozás. Az esetek 5-10%-ában fordul elő kóros eredmény, amely azonban a legtöbb esetben nem daganatot, hanem gyulladást, vagy spontán gyógyuló elváltozást jelez.

Te is tehetsz azért, hogy a vizsgálat minél nagyobb eséllyel sikeres legyen:

- ne a menstruáció idejére kérj előjegyzést a szűrésre
- ne végezz hüvelyöblítést a vizsgálat előtti 48 órában
- ne élj házaséletet a vizsgálat előtti 48 órában
- ne használj tampont, fogamzásgátló habot, zselét, hüvelykrémet vagy más hüvelyi gyógyszert a vizsgálat előtti 48 órában

Gyanús eredmények esetén kolposzkópos (speciális nagyító) vizsgálatot végez, és szövetmintát vesz a kérdéses területről (biopszia). Ha ezek után is betegséget jelez az eredmény, következnek a röntgen-, ultrahang-, tükrözéses vizsgálatok, melyek segítségével pontosan feltárható az elváltozás fokozata.

A méhnyakrák kezelése

A terápia lényegében az elváltozás súlyosságától függ, és szigorú orvosi protokoll szerint zajlik. Minél korábbi stádiumban van a betegség, annál jobbak a tökéletes gyógyulás esélyei. Leggyakrabban a műtéti beavatkozásokat, és/vagy sugárterápiát alkalmaznak. Súlyos áttétek esetében, vagy kiújuló daganatnál a kemoterápia is szóba jöhet.

 

Vírusból méhnyakrák: oltás kinek, hol, mennyiért?

Ma még több kérdés nyitott a méhnyakrákot (is) okozni képes HPV vírustörzs egyes fajtái ellen hatékony védelmet nyújtó védőoltásról, így nem tudni például azt sem, hogy mennyi ideig nyújt védelmet a vakcina a fertőzéssel szemben, vagy a későbbiekben pontosan milyen szerepe lehet az idősebb nők és a fiúk/férfiak védelmében. Amit viszont tudni lehet, azt cikkünkben összefoglaltuk.

A HPV a „humán papillomavírus” elnevezés rövidítése, magyarra fordítva rendszerint a laphámból kiinduló jóindulatú daganatot létrehozó vírust jelent. A HPV nem egyetlen vírus, a mozaikszó egy mintegy száz különféle – egymástól számozással megkülönböztetett – víruscsoportot takar. Ezen vírusok egyes fajtái felelősek azon rendellenes sejtburjánzásokért is, amelyek nyomán a tenyéren vagy a talpakon szemölcsök alakulnak ki, egyes válfajai a nemi szerveken, a végbélnél vagy a húgycsőben képesek elszaporodni, s panaszokat okozni.

A szemölcsök (condyloma) kialakulásáért felelős HPV vírusok (pl. HPV 6, 11) az alacsony kockázatú (low risk) kórokozók közé sorolhatók, ellentétben a méhnyakrák kialakulásáért is felelős vírusokkal (pl. HPV 16, 18, 31, 33, stb.), amelyek magas kockázatú (high risk) besorolást kaptak. Ezen kórokozók szerepet játszhatnak a végbélrák, a hüvely- és szeméremtest tumorok, a ritkán előforduló hímvesszőrákok kialakulásában is, továbbá a fej-nyaki régió rosszindulatú daganatainak egy kisebb hányada is visszavezethető ezen vírusfertőzésekre.

Védőoltás: fertőzésmentesen lehet hatékony

Védőoltást elsősorban a fiatal korosztálynak javasolják, ám önmagában a kor nem jelent ellenjavallatot. Fontos hangsúlyozni, hogy a védőoltás nem gyógyító vakcina, azaz nem segít a szervezetben jelenlévő vírus legyőzésében. Beadását HPV-teszt előzheti meg. Ennek negativitása (azaz fertőzésmentesség) esetén írhatja fel az oltóanyagot a háziorvos, nőgyógyász, urológus, bőr- és nemibetegségek szakorvosa vagy a végbélbetegségekkel foglalkozó proktológus szakorvos.

A vakcina receptköteles, gyógyszertárban lehet kiváltani. Ahhoz, hogy a védettség kialakuljon, összesen három oltásra van szükség, ennek ára 90 ezer forint. A készítményt a társadalombiztosítás nem támogatja, így – a korábban említett fővárosi akciót leszámítva – az oltóanyag teljes árát meg kell fizetnie annak, aki kéri az injekciókat.

Az első oltást a második két hónappal, a harmadik pedig fél évvel követi. Számottevő mellékhatásokról nem szól a szakirodalom, az eddigi tapasztalatok alapján a védőoltásnak nem ismert különösebb kockázata. (Terhesség esetén mindenesetre nem adják be.) Esetenként olyan, az injekciózással más vakcinák esetében is előforduló kellemetlenséggel kell számolni, mint duzzanat, viszketés, bőrpír vagy fájdalom az oltás helyén, ritkán láz és hányinger jelentkezhet.

Több oltóanyag van forgalomban, melyek közül az egyik oltás a HPV több tucatnyi típusa közül négy ellen nyújt védelmet: a 16-os és a 18-as változat ellen óv, amelyek a méhnyakrákos esetek nagyjából kétharmadáért okolhatók. Emellett a HPV 6-os és 11-es vírustól véd, ezek állnak a szemölcsös megbetegedések döntő többségének – mintegy 90 százalékának – hátterében.

A védettség elsősorban azoknál igazolt, akiknek korábban még nem volt HPV-fertőzésük. Azok esetében, akik a 6-os, 8-as, 16-os vagy 18-as vírussal fertőződtek, kérdéses lehet az oltóanyag hatékonysága. Általánosságban elmondható minden vakcinára, hogy nem nyújtanak 100%-os védelmet, igaz ez a HPV elleni védőoltásokra is. Ezek a védőoltások nem nyújtanak védelmet azok ellen a HPV típusok ellen, amelyeket a vakcina nem tartalmaz.

Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy az oltás nem helyettesíti a rákszűrést!  A rendszeres nőgyógyászati rákszűrésekre a beadott védőoltás ellenére is szükség van, s azon érdemes rendszeresen részt venni.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.