Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Mindennapi mérgeink

2012.05.31

Mindennapi mérgeink 1. rész


Feltettem az életemet valamire, méghozzá a saját példámon keresztül. Nekem van egy nagyon érdekes születési betegségem: szintetikum allergiával születtem. Ami azt jelenti, hogy semmiféle szintetikus anyag nem juthat be a szervezetembe, mert az végzetes lenne számomra. Azt, hogy ez valójában szintetikum allergia, csak 18 éves koromban derült ki, egészen addig gyógyszerallergiákat állapítottak meg nálam. Gyakorlatilag minden gyógyszerre allergiás vagyok. Nyilvánvalóvá akkor vált ez számomra, amikor a kozmetikus pályát választottam és könyékig ekcémás lettem. Ekkor elvégeztek egy allergiatesztet és kiderült, hogy a szintetikumokra vagyok allergiás, egészen pontosan "kőolaj intoleranciám" van. Nagyon kevesen tudják, hogy a létező összes szintetikus anyag kőolajból van. Még a "szívbarát" margarin is kőolajból van, egy az egyben kőolaj hulladékból. Amikor ezzel szembesültem, elkezdtem ennek utána tanulni. A fő szakterületem a kémián belül a kőolaj kémia lett. 2005-ben végeztem el egy professzornál egy kozmetikai hatóanyag elemző tanfolyamot és azóta ezzel foglalkozok, illetve ebben a témakörben tartok előadásokat úgy, hogy valahogy a saját példámat is megpróbálom belevenni. Arra nagyon vigyáztam, hogy ne jusson semmiféle szintetikum a szervezetembe olyannyira, hogy még a tinédzserkori italozásomat is mindig házi borból és pálinkából kellett megoldanom. Én sosem ittam whisky-kólát. Aki volt velem bulizni az tudja, hogy soha nem látott engem koktélokkal a kezemben, hiszen az számomra katasztrófa lett volna. El kellett gondolkoznom azon, hogy vajon van-e összefüggés aközött, hogy nekem soha nem jutott szintetikum a szervezetembe és aközött, hogy soha életemben nem voltam beteg (de olyannyira, hogy egy náthám sem volt), illetve aközött, hogy nem hízok, ehetek bármennyit, bármit. Ez pedig nem genetika, mert a családomban mindenki kövér, mindenki hízásra hajlamos. Engem agyon vizsgálgattak – Nők lapja által hirdetett módszerekkel mindenféle eszközzel és szerszámmal és kiderült, hogy a biológiai korom a fele, mint ami a személyigazolványomba be van írva. Egyre jobban érzem azt, hogy aközött, hogy nekem ilyen megszorításokkal kellett élnem az életemet, hogy nem juthat be szintetikum a szervezetembe, és a leírtak között biztos, hogy kell legyen összefüggés. Na, ennyit elöljáróban.

Ez az előadási anyagom, a Kékgolyó utcai onkológián, egy onkológus orvos-továbbképzésen mondtam el (a "túl orvosi" részeket természetesen átugrom). Nekem gyakorlatilag onkológus orvosokat kellett meggyőznöm arról, hogy a ráknak mekkora köze van ahhoz, hogy ha bármilyen szintetikum - vagyis kőolaj - bejut az emberi szervezetbe. Az köztudott, hogy a kőolaj a világ egyik legnehezebben lebomló molekulafajtája, már csak azért is, mert ha évmilliárdokon át ott tud maradni a természetben és nem bomlik le, akkor valószínű, hogy a szervezetünkből sem tud rövid időn belül kiürülni. Erre épül fel az előadási anyag.

Amikor a rákról vagy a betegségekről beszélünk, akkor először mindig azt szokták mondani, hogy melyek a rizikó faktorok. ITAL! CIGARETTA! Ugye? Ezt a kettőt emlegetik. Hozzáteszem, jómagam is dohányzok és nem akarok a cigaretta mellett kampányt csinálni, tehát véletlenül sem azért hoztam elő, de azt azért tudni kell, hogy bár a cigaretta és az alkohol valahol a 10-es skála végén állnak, azért vannak olyan dolgok, amelyek lényegesebben nagyobb súllyal szerepelnek a lehetséges veszélyforrások között.

Cigaretta! Tudjuk, hogy a cigaretta mennyire káros, ezzel mindenki tisztában van. Nagyon korrekt azonban, hogy a törvény megszabja azt, hogy ha te dohányos, akarsz venni egy doboz cigarettát, akkor a fekete keretben bármerre forgatod, mindenhol látható valami nagyon csúnya véget és halált idéző történet, pl. "A dohányzás halálos tüdőrákot okozhat", "a dohányzás lassíthatja a vér áramlását és impotenciát okozhat", " A dohányzás öregíti a bőrt", "A dohányzás lassíthatja a véráramot", "A dohányzás halált okoz", "Védje gyermekeit, ne tegye ki őket a dohányfüst belégzésének a veszélyének." Teljesen korrekt eljárást. Azért korrekt eljárás, mert ha te dohányzol tudjál róla, hogy milyen veszélyeknek teszed ki magad és a környezetedet. Tehát úgy veszed meg a doboz cigarettát, hogy nagyon jól tudod, hogy ha ezt most elszívod, akkor ez neked öregíteni fogja a bőrödet. Abszolút korrekt. Kérdezem én, hogy valaha az életetekben fogtatok-e a kezetekben olyan krémet, amin fekete keretben figyelmeztetnek benneteket, hogy a krém használata öregíti a bőrt. Ugye nem?! Pedig ez az igazság. Ugyanis olyan anyagok vannak benne (adott esetben egy népszerű és széles körben ismert márkájú krémet elemeztem), amik lényegesebben jobban öregítik a bőrt. Egy tégely annyi káros összetevőt tartalmaz, mintha te elszívsz egy doboz cigarettát egyszerre. Ennek ellenére nem figyelmeztetnek rá minket. Mondok egy durvábbat: "Védje a gyermekeket, ne tegye ki őket a dohányfüst belélegzésének a veszélyének." Láttál már egyetlen TV-ben is reklámozott és igen népszerű, már az újszülött osztályokon is alkalmazott babaápolási terméken feltüntetve olyan feliratot, hogy védje gyermekét, és ne tegye ki ennek a kozmetikumnak a veszélyének. Ugye nem? Azt is kevesen tudják, hogy már több mint 6 éve szintén a fenti gyártó ellen emberélet veszélyeztetése miatt folyik egy per, de olyan ügyvédi gárdájuk van, hogy mindig "megússzák", viszont mindig, amikor épp jön egy következő tárgyalás, akkor pánikszerűen le van árazva az összes termékük (hangsúlyozom: babaápolási termékek!). Egészen addig nem fogják kivonni őket a forgalomból, amíg nem lesz jogerős ítélet. Ennek a cégnek a termékei jelenleg a világ legmérgezőbb vegyületeit tartalmazzák. Sokkal kevésbé ártasz a gyerekednek, ha mondjuk mosogatószerben fürdeted meg, mintha az ő tusfürdőjükben. Kevesebb a méreganyag benne. Kevesebb a méreganyag egy kenőolajban, amit az autódba raksz, mint a babaolajukban. Teljes statisztikailag bizonyított történet. Nagyon durva. Csak a babaolajat kifinomították, megillatosították és megszínezték. Ennyi a különbség, meg szép tégelyben van, meg jó a reklámja.

Soha nem olvastunk olyan feliratot egy tusfürdőn sem, hogy: "A tusfürdő lassíthatja a vér áramlását és impotenciát okozhat". Megdöbbentő, de a kozmetikai termékek nagy részében van olyan anyag, ami mineralokortikói (?) hatású és bizonyítottan impotenciát okoz, ez a tartósítószereknek a nagy része, ami bennük van. És ugye, sok kicsi sokra megy. Mert azt szokták mondani, hogy: -Jó, jó, de milyen kevés van benne! Igen ám, de mindennap használjuk. Tehát egy 15-20 éves használat után, ha neked naponta bejut a szervezetedbe egy ilyen anyag, akkor garantáltan kimutatható belőle és erre is vannak bizonyítékok. Nem mennék bele, hogy halálos tüdőrákot okozhat egy egyszerű babahintőpor, ugyanis olyan magas szilika tartalma van. A szilika adja azt a fehér porminőséget és nem véletlen, hogy a szilika anyagról nevezték el a szilikózist, mint betegséget. És a szilika tüdőrákot okoz. Ennek ellenére a babahintőporoknak a 90%-a ebből a szilika porból van. Elkerülhetetlen, hogy a hintőporozás közben bekerüljön a levegőbe és az ember belélegezze. Na de ebbe nem megyek jobban bele.

Most bebizonyítom, hogy ennek a sok döbbenetes dolognak a mérgező kozmetikumokról, van azért egy elég erőteljes múltja. Ez az egész ott kezdődött, hogy az 1970-es évek végén már az egyik, a méltán legnagyobb hírű egyetem, a pittsburg-i egyetem kutatói és kutatásai bebizonyították, hogy a bőrön át kétszer annyi káros anyag tud felszívódni, mint az emésztőrendszerünkön keresztül. Ami érdekes, hogy ez egy 1970-es adat. Nagyon komoly kutatási eredmények állnak mögötte. Ennek ellenére a mai napig nem tanítják az orvosi egyetemen. A mai napig nem tanítják azt, hogy a bőrön át sokkal több méreganyag be tud jutni, mint a tápcsatornán keresztül.

Miért van ez? A következők miatt: A "kezdet kezdetén" kialakult egy komplett tökéletesen megalkotott - élő organikus világ és a mi gyomrunk el lett látva egy olyan védekező anyaggal, amit úgy hívnak, hogy gyomorsav. Ez egy nagyon erős ph-jú sav és azt a feladatot látja el, hogy ha a gyomrodba bejut bármilyen anyag, ami neki nem tetszik, azt azonnal bontja, marja. Abban az esetben, hogyha olyan anyaggal találkozik a gyomorsav, ami számodra mérgező lehet, abban a pillanatban rosszul leszel, vagyis ez egyben egy jelzőrendszer is. Ilyenkor különböző módon reagál a gyomor- és bélrendszered. Tehát ez egy védekezési mechanizmus, a szervezet öngyógyítási folyamataihoz tartozik hozzá, ha te pl. hánysz. Ez azt jelzi, hogy valami olyan jutott be a szervezetedbe, ami neki nem tetszik. És az a helyzet, hogy a bőrünk viszont nincs ellátva ilyen védekezési rendszerrel, így maradéktalanul be tud jutni mindenféle méreganyag, sőt mint látjuk kétszer olyan gyorsan. Ezt az is alátámasztja, hogy ha az orvostudományban valamilyen anyagot nagyon hirtelen be akarnak juttatni a szervezetedbe, akkor nem lenyeletik veled, hanem bőr alá injekciózzák vagy pedig vannak pl. a szívbetegeknél a nyelv alá való kapszula, ami öt percen belül hat. A nyálkahártyán azonnal felszívódik. Ha lenyelné, akkor lehet, hogy meghalna mire eljutna odáig, hogy a gyomorsav kiválogatja, hogy tényleg jó, mehet – nem mehet. Ez is egy bizonyíték, de ezt a tényt nem közlik senkivel. A kutatásvezető, dr. Samuel Epstein alternatív Nobel-díjjal kitüntetett tudós professzor, aki egyébként a rákmegelőző szövetség elnöke lett és a következőt mondta a 70-es évek végén a kutatás után, hogy: "- Biztonságosabb lenne kozmetikumainkat megenni, mint magunkra kenni."

Erre is van egy sztorim. Nekem már több mint két éve van egy olyan információs honlapom, ami pontosan ilyen dolgokkal foglalkozik és amikor indult a honlap 2006-ban, még a kezdetek kezdetén beírt kétségbeesetten egy édesanya, hogy azonnal elemezzem egy fürdőgolyónak az összetételét, mert lenyelte a három éves gyereke, és hogy van-e benne mérgező anyag. Erre én annyit írtam neki vissza, hogy örüljön, hogy csak lenyelte és nem fürdött meg benne. Mert a gyerekszervezet okos, valószínűleg, ha nem tetszik neki, akkor ki fogja hányni, de ha megfürdött volna benne, a bőr nem tud hányni, tehát azonnal bekerül a véráramba a méreg. Ugyanis olyan anyagokat tartalmazott.

Mik voltak az előzmények? A 70-es éveknél járunk, amikor megállapították ezt a döbbenetes tényt, majd 1988-ban az OSHA (hasonló jellegű szervezet, mint nálunk az ÁNTSZ) laboratóriumában végeztek egy olyan elemzést, ahol egészségbiztonsági szempontból bevizsgálták a kozmetikumokban található 3000 leggyakrabban előforduló hatóanyagot. Tehát 1988-ban, 20 évvel ezelőtt. Hozzáteszem ez a 3000 egy nagyon nagy szám, Magyarországon szerintem 1500-nál több hatóanyaggal nem dolgoznak a kozmetikai cégek, ill. nem lehet kapni. Ők a 3000 leggyakrabban használt hatóanyagot bevizsgálták, ami azért fontos, mert azt jó ha tudjátok, hogy a világon semmilyen törvény nem szabályozza, hogy mit rakjanak bele egy kozmetikumba. Nem kell bebizonyítani, hogy az jó vagy rossz. Azt állítasz róla, amit akarsz. Tehát nincs úgy, mint az élelmiszeriparnál, hogy megszabják, hogy miből mennyi lehet benne. Ha rá van írva, akkor bármi kerülhet bele. Ha rá van írva, akkor az van benne, ami rá van írva, csak Te azt nem érted.

Felvetődhet a kérdés, hogy akkor ha rá van írva, hogy kutyaürülék, akkor az is van benne?

Sajnos igen, tehet bele kutyaürüléket, csak kitalál valami hangzatos latin nevet, amiről Te nem fogod tudni, hogy az valójában ugyanaz.

A lényeg a lényeg, hogy elkészült ez az elemzés, és a következő eredmény született:
a 3000 anyagból:

* 884 volt súlyosan mérgező,
* 218 meddőséget okoz,
* 314 súlyos biológiai elváltozásokat okozhat és mutagén,
* 146 rosszindulatú daganatokat okozhat,
* 376 bőr- és szemirritációt okozhat.

Ha ezt összeadjuk, akkor közel 2000 anyag, ami azt jelenti, hogy 3000 anyagból 2000 bizonyítottan káros, tehát a 2/3-a.
Azóta persze ezeket a tényeket több oldalról és többször is alátámasztották a világ több laboratóriumában is, egymástól független laboratóriumok. Annyira hihetetlen volt ez az információ, hogy képtelenségnek tartották, hogy tulajdonképpen konkrét mérgeket kenünk magunkra, de mégis ugyanezek az eredmények jöttek ki mindegyiknél. Ami érdekes, hogy 1988 óta mégsem történt semmi változás.

Ad 1: Nem tudunk róla, tehát soha egy újság meg nem írta ezeket az eredményeket

Ad 2: Semmilyen törvény nem született a mai napig, hogy mit rakhatnak egy kozmetikumba. El lehet gondolkozni azon, hogy: Miért?

Tehát ezt rátok bízom, lesz még sok ilyen adat, mindig gondolkodjatok el, hogy vajon miért nem tudunk erről. 20 éve tudják!


Mindennapi mérgeink 2. rész

Az üzlet


Megyünk tovább, lesz ennél durvább. Újabb 10 év eltelik, még mindig nem történik semmi és 10 év után Edward Kennedy szenátor 1997-ben úgy dönt, hogy ez nem mehet így tovább, hogy mérgez minket a kozmetikai ipar és arra gondolt, hogy a világ legnagyobb emberének, konkrétan az amerikai elnöknek fog írni erről egy levelet. Na, most ebből a levélből én egyetlen egy mondatot ragadtam ki, egyébként ez az Interneten olvasható volt nagyon sokáig. Érdekes módon most eltűnt róla az utóbbi egy-két évben(Még 2006-ban megvolt.)

Kenedy-nek a saját személyes honlapján, mint szenátor honlapján az összes interpretációs és mindenféle egyéb ilyen hivatalos papír fönt van és azok között fönt volt ez a levél is. Én még olvastam és láttam, de most egy fél éve kerestem, hogy belinkeljem és akkor már nem volt fönt az Ő honlapján sem. A lényeg, hogy megvan a levél másolata nekünk, melyből egy mondatot ragadtam ki. Tehát 1995. szeptember 5-ről beszélünk. Edward Kennedy szenátor Bill Clintonnak írt egy levelet, amelynek az volt a lényege, hogy: "Már 10 éve tudjuk, hogy kozmetikumaink minden harmadik alkotó eleme mérgező, mégsem tettünk eddig semmit". És a levélben tulajdonképpen megkéri az amerikai elnököt, hogy hasson rá a világ kormányaira, hogy itt valami központi szabályozást kéne hozni. Történt valami? Nem. Egy az egyben bevándorolt egy fióknak a mélyére és azóta semmi nem történt. Miért nem volt érdeke Bill Clintonnak, hogy Ő ezzel foglalkozzon? Nagyon egyszerű dolog. Bill Clintonnak van a legnagyobb része az olajiparban. Miből gyártják a kozmetikumokat? Kőolajból. Ha belegondoltok, nézzünk egy nagyon csúnya aránypárt - szoktam mondani-, mert a valóságban nem így van, de az arányai körülbelül így vannak. Tételezzük fel, hogy 1 liter kőolajból tudnak csinálni 1 liter benzint. Azt az 1 liter benzint mondjuk eladják 300 forintért. Marad hátra egy kőolaj hulladék, amit úgy hívnak, hogy pakura. Erről általános iskolában tanultuk, hogy egy ragacsos, gusztustalan, semmire nem jó, mérgező, büdös maradványtermék. Mindent tudunk róla. Most képzeljétek el, hogy ezt a pakurát elkezdik feldolgozni kocsizsírnak vagy kenőolajnak és ennek is lesz egy hulladéka, tehát ami már kocsizsírnak meg kenőolajnak sem jó, na abból gyártják a kozmetikumokat. Sajnos döbbenetes, de ez az igazság!

Frei Tamás - a népszerű műsorvezető - egyik dokumentum filmjében is foglalkoztak ezzel (Frei-dosszié), abból is konkrétan kiderült. Tehát abból gyártják. Most úgy képzeljétek el, hogy 1 liter kőolajból legyártanak 1 liter benzint, amit eladnak 300 forintért, majd ebből a maradék kocsizsírból, ebből a kenőanyagból, ebből a hulladékból le tudnak gyártani legalább 4 db testápolóra való anyagot. Na, most 4 db testápolót, ha most csak egy olcsóbb árkategóriát nézünk, eladnak 500 forintért, akkor máris látszik, hogy mi éri meg jobban, hogyha kétezer forintot keres rajta, vagy háromszázat. És akkor ezzel még nincs vége, mert azt nem tudom, hogy tudjátok-e, hogy egy ilyen kőolajhulladék maradékból, ami 1 liter benzin legyártása után marad, abból 40 darab kemoterápiára való anyagot le tudnak gyártani, ugyanis a kemoterápia egy az egyben kőolajhulladékból készül. Jelenleg a Magyar Állam - utána lehet nézni az OEP-nél -, egy kemoterápiáért a gyártó cégnek 4 millió forintot fizet ki. 40 x 4 MFt az 160 MFt. Ennyit keres 1 liter kőolajon. Akkor szerintetek miért folynak a kőolajháborúk az üzemanyagért, meg az energiahordozókért vagy a gyógyszeriparért. Ő ebből él. Tehát az egész kőolajharc azért megy, mert a gyógyszeripar egy az egyben kőolajból szintetizálja az összes létező gyógyszert. Ezért van ennyi mellékhatásuk. Mert a szervezetnek idegen anyag, nem tud vele mit kezdeni. Na, most, ha egy liter kőolajon ő nyer 160 milliót, akkor mi az érdeke? Hát hogy minél több kemot eladjon. Mikor tudja eladni a kemot?

Akkor, ha van rákos. És ha nincs rákos? Akkor csinál. Mivel tud rákost csinálni? A kajával meg a kozmetikummal. Teljesen logikus. Tehát eleve gyerekkorod óta folyamatosan mérgez téged azért, hogy te garantáltan 40 éves korod fölött rákos legyél és vegyed meg a kemoterápiát, ami most az orvostudomány szerint az egy szem dolog, ami gyógyítja a rákot. Holott nem igaz, mert 1914 óta , amióta Otto Walburg felfedezte, tudják a rák ellenszerét csak hamvába fojtják. Ennek is utána lehet nézni.

Menjünk tovább. A zöld szervezetek nyomása kapcsán indult egy REACH rendelet-tervezet. (REACH=vegyi anyagok bevizsgálása és engedélyezése) Ezt a zöld szervezetek megírták. Több ezer oldalas volt, amiben leírták, hogy milyen alapon kéne elbírálni, hogy mi kerülhet bele egy kozmetikumba. Az egésznek az volt a lényege, hogy ha kihoz egy cég valamilyen új vegyi anyagot, akkor ne a hatóságnak kelljen azt bizonyítani, hogy a hatóanyag esetleg káros, hanem az előállítónak keljen azt bizonyítania, hogy se egészségre, se környezetre semmiféle káros hatása nincs az előállított vegyületnek. Egyelőre semmiféle bizonyítékot nem kérnek a cégektől. Soha senki nem ellenőrzi le, hogy valóban az van-e benne a krémben, amit mond, illetve valóban az-e a hatása, amit ráír a dobozára. És ez a rendelet azért született, hogy a cég előbb bizonyítsa be, hogy az egészségre ártalmatlan és ha ezt bebizonyította, akkor majd engedélyezik, hogy forgalomba hozza. A rendelet a mai napig nem született meg. (1997-ben volt.) A mai napig nem született meg. Elkezdtek vele foglalkozni, mindig kihúztak belőle bekezdéseket, és a végére megmaradt alig 20 oldal. Ami úgy maradt meg, hogy már természetesen az érdekszervezetek azokat a dolgokat kezdték el kihúzkodni, ami az ő érdekeiket sérti, de az a pár oldal, ami megmaradt az sem lépett jogerőre és azt sem szavazta meg senki. De nem elég, hogy nem szavazták meg, nem is tudunk róla. Tehát mi, akik használjuk a kozmetikumokat és esszük a gyógyszereket a mai napig nem tudunk róla, hogy ez így van. Tudnunk kell még azt is, hogy a kutatások szerint több mint 100ezer olyan szintetikus vegyület létezik, amiről semmiféle hatásvizsgálat nincs. Erről a 3000-ről legalább már van. Tudjuk, hogy mérgező, de van 100ezer, amiről nincs.


2005-öt írunk, még mindig nincs vége. A WWF (zöld szervezet), Brüsszelben, Belgiumban elvégezte Európa egyik legszélesebb körű felmérését. A következőt találta ki: Ha nem tudnak nagy embereknél elindulni, és nem tudják a kormányokkal elfogadtatni a rendeletet, akkor megcsinálják azt, hogy több ezer kisember vérét megvizsgálják, tehát kérnek önkéntes mintaadóktól vérmintát. Amennyiben több ezer ember véréből ki tudják mutatni, hogy bent vannak ezek az anyagok abban az esetben lehet, hogy egy kicsit felfigyelnek rá, így alulról kezdik el a kezdeményezést és nem felülről. Mert ha több ezer, több tízezer ember véréből kiderült, hogy agyon van mérgezve, akkor azt azért már egy Európa Parlamentnek nem szabad figyelmen kívül hagyni. (Ezek a mérgek mindenki vérében ott keringenek, ezért nem mindegy a méregtelenítés!)

Kiválasztottak ebből a háromezerből 103 mérgező vegyi anyagot és csak azokra élezték ki a vizsgálatot, tehát azt a 103-at megnézték, hogy benne van-e a mintaadók vérében vagy sem. A következő eredmények születtek:

A vizsgált vérmintákban átlagosan 37 vegyi anyag benne volt. A legmagasabb szám 43, de még a legkevésbé szennyezett vérű mintaadóban is 33-at találtak. Nagyon nagy szám! A 103-nál a 33 a legkevesebb és az 1/3-a bent volt a mérgező anyagoknak. 25 olyan káros vegyi anyagot azonosítottak, amelyek kivétel nélkül mindegyikőjükben benne voltak. A vizsgált anyagok nagy hányada a kozmetikumokban is megtalálható vegyületek, mint pl. a ftálsavak, flour-vegyületek, antibakteriális vegyületek és szintetikus illatanyagok. Ezekről még később lesz szó, hogy mi mennyire káros. A slusszpoén: a vizsgált személyeknél 14 önkéntes véradásra vállalkozó miniszter is volt, 14 országnak a környezetvédelmi vagy egészségügyi minisztere és plusz ezen kívül egyéb befolyásos személyiségek. Magyarországról a következő személyek adtak vérmintát: Persányi Miklós az akkori környezetvédelmi miniszter, Kökény Mihály volt egészségügyi miniszter, Márkus Ferenc a WWF magyarországi igazgatója , Dr. Zacher Gábor toxikológus főorvos, és Dr. Gurmai Zita Európa Parlamenti megfigyelő. Ők ugyanúgy adtak vérmintát, de itt van pl. a finn környezetvédelmi miniszter, az olasz környezetvédelmi miniszter, a litván egészségügyi miniszter, a szlovák környezetvédelmi miniszter, tehát 14 ország környezetvédelmi minisztere. Azt gondolta a WWF, ha az egészségügyi miniszter, vagy a környezetvédelmi miniszter a saját vérén, bőrén érzi, hogy nagyon nagy gond van, akkor majd hazamegy és valamit tesz az ügy érdekében. Nézzük meg, hogy a Magyarországról delegált emberek miket nyilatkoztak közvetlenül a véreredményeik kézhez vétele után.

"Megdöbbentő volt számomra, hogy mekkora számban és mennyiségben mutattak ki vegyszereket az én véremből is. Mindenkinél, aki részt vett a kísérletben, találtak káros vegyszereket, teljesen függetlenül attól, Európa mely országában élnek." - mondta Dr. Gurmai Zita.

"Elfogadhatatlan, hogy egyre növekvő koncentrációban vannak jelen bennünk, emberekben és az állatokban is vegyi anyagok. Olyanok, melyeket már régen betiltottak és olyanok, melyeket ma is használnak. Bennem például a DDT bomlástermékéből a DDT a 70-es években betiltották 2700 egységnyi mennyiséget találtak, holott az átlag "csak" 590 egység volt. (A DDT-ről tudni kell, hogy 200 év a lebomlási ideje és a köldökzsinóron keresztül örökíthető tovább, ami azt jelenti, hogy még a dédunokáinkban is lesz. Nem lehet lebontani a szervezetből és konkrétan rákkeltő, hát azért tiltották be a 70-es években.) "Az egyik legnagyobb gond az, hogy nem tudjuk, hosszú távon milyen egészségügyi kockázatot jelentenek ezek az anyagok" - mondta Márkus Ferenc.

"Számítottam rá, hogy több tucat mesterséges, természetidegen anyag van a véremben, hiszen tudom, hogy mennyire nem természetes a mi életünk. Mégis váratlan volt, hogy az európai átlagot jóval meghaladja a bennem talált ftálsav és DDT-származék mennyisége. Hogy bennem mit okoznak ezek az anyagok - nem tudhatom. Pedig tudni kellene minden mesterséges anyagról, hogy mire számíthatunk, ha a közelünkbe engedjük őket." - kommentálta az eredményeit Persányi Miklós.

"A bennem talált kemikáliáktól feltehetően én már sohasem tudok megszabadulni. Viszont remélem, a fiamban és az unokáimban már nem lesznek ezek a vegyületek. Egy szigorú jogszabály lehet az egyetlen lehetőség, hogy részben magunkon segítsünk, nagyobbrészt, hogy gyermekeink egészségesebb életét elősegítsük." - nyilatkozta Dr. Zacher Gábor, toxikológus. Az összes magyar résztvevő nyilatkozatát el lehet olvasni a www.wwf.hu sajtóközlemények rovatában.

Kérdezem én, egyetlen egy újság lehozta ezeket a közleményeket? A Fókusz, a TV híradó bemondta valaha is, hogy volt Európában, Brüsszelben, az Európa Parlamentben egy ilyen vizsgálat és mik lettek az eredmények? Tudunk arról, hogy mi lett a vége ennek az európai vizsgálatnak több tízezer ember vérelemzése alapján? Nem. Miért? Miért nem tudunk róla? Ezek közül ül valaki a posztján? A miniszteri posztokon már egyik sincs. Pánikszerűen eltűntették őket. Csak Zacher Gábor toxikológus és Gurmai Zita maradtak. Az összes többi érdekes módon a vizsgálat után hirtelen eltűnt a köztudatból.

Tehát el kell ezen is gondolkodni, hogy: Miért?

 

Mindennapi mérgeink 3. rész

A kozmetikumokban előforduló legveszélyesebb vegyületek, vegyületcsoportok
Nézzük meg ezeket a legveszélyesebb vegyületcsoportokat, amiket vizsgáltak és nézzük meg, hogy miben vannak benne. A sorrendiség nem számít, teljesen egyformán ártalmas mindegyik. Tehát nincs az, hogy ez "jobban", az "kevésbé". Ezek a "legjobban"…

Ilyenek az alumíniumszármazékok, alumínium-vegyületek: Nagyon kevesen gondolnák, hogy mit keres az alumínium a kozmetikumokban. Hát ezt én is meg szoktam kérdezni. Ennek ellenére minden dezodorban, izzadásgátlóban, borotválkozás és -utáni készítményben benne van.

Aki jár kozmetikába, vagy fodrászatot vagy kozmetikát tanult az az alumínium vegyületetekről, tudja, hogy erőteljes pórusösszehúzóak, ezáltal verejtékcsökkentő hatásuk van. Tény és való, hogy így van. Csak azt felejtjük el, hogy már a 70-es években a közkonyhákon és a közétkeztetésben betiltották az összes alumínium edényt meg evőeszközt a gyerekeknél, mert bebizonyosodott, hogy egy egyszerű nyállal való érintkezés kiold belőlük egy mérgező anyagot. Ennek ellenére a kozmetikában, azt az apró molekulát, ami aztán bejut neked a véráramodig, azt simán bent hagyták.

A statisztika a következő: a mellrákosok száma a 70-es évektől szaporodott fel. Azt hitték, hogy ez egy női betegség. Majd kiderült, egy 2008-as, friss adat szerint ezt Dr. Ládi Szabolcstól tudom, aki az egyik leghíresebb rákkutató orvos jelenleg a világon -, hogy Magyarországon jelenleg minden 4. mellrákos férfi. Ami azt jelenti, hogy ez nem női betegség. És elkezdtek statisztikákban utána nézni, hogy mivel lehet összefüggésben a mellrák. Először azt hitték, hogy ösztrogén-probléma, később azt, hogy egy tipikus női betegség, majd feltűnt, hogy pontosan onnantól kezdett el a mellrákosok száma felszaporodni, amióta alumíniumsó tartalmú dezodorokat használunk. Ezek a 70-es években jöttek divatba. Ami érdekes, hogy akkor férfi mellrákos még nem volt, de ha belegondolunk, akkor a férfiak napi szinten sokkal később kezdtek el használni dezodort, tehát a 80-as évek végén és a 90-es évek elejétől jelentek meg az első férfi mellrákosok. A történet logikus: a kiválasztó rendszer a verejték. Hol verejtékezünk a legjobban? Az endokrin-mirigyek környékén, amelyek ugye, ott vannak a hónaljban, a hónaljmirigyek. Hogy ha valaki használ egy 24 órás dezodort, ami 24 óráig nem engedi izzadni, akkor hol választ ki a verejtéke? Hol tud távozni belőle a méreganyag? Nem tud, ott gyűlik. Ott van bent az alumíniumdugó és ott gyűlik, gyűlik. Valahol ki kell jönnie, tehát valahol a szervezetnek ezt raktároznia kell. A szervezet öngyógyítási folyamata pedig olyan, hogy ha talál egy idegen anyagot, ami neki nem tetszik, akkor azonnal betokozza egy szövetszaporulattal. Ugye egyértelmű, hogy hová vezet. Mik vannak a hónaljmirigyekhez közel, hova tudja raktározni, mit talál? Ott talál zsírszövetet, ott találja a mell mirigyállományát, ami a férfiaknál ugyanúgy megvan, csak kevesebb zsírszövettel és abban a pillanatban oda kezdi felhalmozni a méreganyagot.

A lényeg, hogy ha megnézed a dezodorodat, izzadásgátlódat, stiftedet, spricnidet, golyósodat, teljesen mindegy hogy hívjuk és találkozol bármilyen olyan szóösszetétellel a sok latin közt, amely úgy kezdődik, hogy alu-, tehát az lehet alumin, vagy alumínium, alumed, csak alu-val kezdődik, akkor kuka. Életveszélyes!

Felmerülhet a kérdés, hogy van-e egyáltalán olyan kozmetikum, ami nem tartalmaz alumíniumszármazékot. Természetesen van, de sajnos elég kevés cég van, aki ma ilyen termékeket forgalmaz.
A másik, ami ezzel kapcsolatban borzalom, az a reklámoknak a nagyon rossz hatása. Tehát megpróbálják velünk elhitetni, hogy izzadni ciki. Pedig, nem izzadni ciki, büdösnek lenni ciki. Izzadni abszolút nem ciki. Ugyanis az izzadás ugyanúgy hozzátartozik az emberi szervezet egészséges működéséhez. Ha neked elkötnék a húgycsövedet, akkor belehalnál. Ugyanez vonatkozik a verejtékmirigyekre is, amiről van egy külön előadásom és kiderül belőle, hogyan is működik az egész bőrnek a kiválasztása, meg a hőháztartása és mi mindent ártunk azzal, amit rákenünk.

Habképző tenzidek és mosóképző anyagok: Ide tartozik minden olyan dolog, ami habzik, vagyis: sampon, habfürdő, tusfürdő, fogkrém, arctisztító, hajbalzsam, stb. Tehát ami bármilyen habot tud képezni, abban kell legyen valamilyen habképző tenzid. Nagyon sokféle habképző tenzid van, de egyetlen egyet favorizál nagyon a kozmetikai ipar. Nem véletlenül, mivel nagyon olcsó az előállítása és nagyon könnyű vele bánni. Ezt a habképző tenzidet úgy hívják, hogy Sodium Lauryl Sulfate. Ennek van egy alkoholos változata: a Sodium Laureth Sulfate. Gyakorlatilag mindenben benne vannak. Ha bárki otthon megnézi a legdrágább Dior vagy Clinic tusfürdőjét ez az anyag benne van. Mi ez az anyag? Tulajdonképpen egy nem ionos foszfát tenzid. Ugyanaz, ami a Persil mosóporokban benne van. Van egy magyar származású professzor, Dr. Rózsa Sándor, aki Németországban tanított egy egyetemen még a 70-es években. Összeállított egy testápoló kislexikont, amelyben ezeket taglalja. Az Ő specialitása volt a habképző tenzidek és úgy ment be előadást tartani, hogy: "Ugye Uraim és Hölgyeim, Önök Persillel mosnak hajat." és mindenki tiltakozott, hogy ők ugyan nem…, hát hogy képzeli, az egy méreg. Ők samponnal mosnak hajat. És kémiailag levezette, hogy nézzék meg, teljesen ugyanaz a két anyag. Csak a mosóporra más néven írják rá, mint a samponra. És a kutyasamponban is ugyanez van, sőt az autósamponban is ugyanez az anyag van benne. Sőt a mosogatószerekben is ugyanez az anyag van benne, meg a padlófelmosóban is ugyanez az anyag van benne. Ugyanaz az összetétele, csak a kozmetikai termékeknek szebb a színe meg jobb az illata. Ennyi a különbség, legalábbis a habképző tenzidek terén.

Nézzük meg, hogy mit kell tudni a Sodium Lauryl Sulfate-ról és alkoholos társáról a Sodium Laureth Sulfate-ról, illetve most már ezek másik két változatáról, az Ammonium Lauryl Sulfate-ról (ALS) és az Ammónium Laureth Sulfate-ról. Ha bárki bemegy a gyógyszertárba (ugyanis ez egy nagyon súlyos méreganyag), és kikéri a biztonsági adatlapját, akkor teljesen le fog döbbenni. Egyébként lekérhető, a KÖJÁL-nak az oldaláról is. A legveszélyesebb kémiai anyagnak nyilvánítják, felhívják a kedves vásárlók figyelmét, hogy csak védőfelszerelésben nyúlhat hozzá ehhez a SLS-hez. Néhány "apróbb" hatása: bőrkárosító, vakságot okoz, szemirritációt okoz, nyálkahártyakárosító, sejtméreg, vesetoxikus, májtoxikus, mutagén, stb. Ezek az apróbbak, de például elhullik tőle a hajad vagy teljesen tönkrevágja a bőrt, ugyanis olyan erős zsíroldó hatású, hogy a bőrünket védő természetes bőrfelszíni emulziót teljesen leoldja. Ezért van az, hogy manapság a legtöbb nő arról panaszkodik, hogy fürdés után húzódik a bőre. Nem kellene. Csak amióta tusfürdőt használunk. Az én nagymamámnak, aki szappannal mosdott miért nem húzódott soha a bőre. Nem hallottuk panaszkodni a nagymamákat a 60-as években, hogy nekik húzódna a bőrük és nem is használtak krémet. Ez egy tudatos történet! Ez bent van a fogkrémben is, amit még a gyerek le is nyel, pedig nyálkahártyakárosító. Ott van benne.

Emulgeátorok és felületaktív anyagok: Aki tanult kozmetikát meg kémiát, az tudja, hogy a vizes és a zsíros fázis nem elegyedik. Ahhoz, hogy elegyedni tudjon, ahhoz kell egy emulgeátor bele. Az egyik ilyen legdurvább emulgeátor a Triethanolamine, meg a dietanolamin, ami jelenleg minden krémben benne van. (Itt megint a legmárkásabbakat is mondom) Ráadásul még vannak olyan gátlástalanok, hogy miután kirobbant a trietanolamin botrány 10 évvel ezelőtt, ma ugyanúgy belerakják a krémekbe, csak rövidítik = TEA. És a krém összetételén a laikus azt olvassa, hogy tea és megnyugszik a lelke, hogy ez biztos valami jó anyag. Holott ez csak a trietanolamin rövidítése. Hozzáteszem, hogy a mai napig a kozmetikus tankönyvekben anyagismeretként egy kiváló bőrbarát emulgeátorként tanítják. A mai napig egy 1952-es kiadású tankönyv átdolgozott változatából tanulnak a kozmetikusok. Az a tankönyv úgy ahogy van tűzrevaló. Abból egy sor sem igaz már és ezt tanítják meg a kozmetikusoknak meg a fodrászoknak. És szegények (nem hibáztatom őket), azt hiszik, hogy ők tudják jól, hisz ezt tanulták. Holott nem.

Szintetikus illatanyagok: Szintetikus illatanyagok szinte minden kozmetikumban megtalálhatók. Ez egy pszichológiai behatás, hogy az embereknek így adják el a készítményt. Gondoljunk csak bele! Bemegy a vevő a boltba, meglátja a terméket, megtetszik neki, mivel vizuális, ezért azonnal meg is szagolja. Ha az illata is jó, berakja a kosarába és egyáltalán nem kíváncsi rá hogy mi van benne. Ha ide van írva hangzatosan, hogy kamilla tartalmú elhiszi és nem is veszi a fáradtságot, hogy megnézze, hogy az összetételben szerepel-e az a szó, hogy kamilla. Legtöbbször nem. Az az érdekes, hogyha szerepel is, legtöbbször csak az összetétel legvégén, ami azt jelenti, hogy egy tonnához egy cseppet raknak, csak azért, hogy ráírhassák, hogy kamilla tartalma van.

A szintetikus illatanyagokkal azért kell vigyázni, mert szintén kőolajból vannak. Benne van a nevükben, hogy szintetikus. A kőolajat olyan apró molekulára bontják le, hogy a levegőben terpinként meg tud jelenni, úgy mint a valódi illatanyagok, amit aztán az orrunkon keresztül beszívunk. Tudjátok, hogy az illatot nem az ember orra érzi, hanem az agya, a limbikus rendszer, ami azt jelenti, hogy kőolajmolekulák tömkelege landol az agyunkban. Mikor fog az onnan lebomlani? Soha. Elgondolkoztunk azon, hogy miért van ennyi szklerózisos, alzheimeres beteg és egyéb demenciális betegségek, szenilitás, autizmus, diszlexiások, diszgráfiások. Ha belegondolunk, már a csecsemőket elkezdik illatoztatni, mert a reklámokból is közismert neves cég, a JandJ behozta a köztudatba a "babaszagot". Van egy nagyon kedves vendégem a kozmetikában, Mahlerné Köfner Anikó, aki a Magyar Autista Szövetség elnöke. Nagyon komoly leiratokat tud arról hozni, hogy az autizmus, ami ennyire elszaporodott és 4-5 éves gyerekeknél jön ki, mire vezethető vissza. Szintetikus illatanyagok, gyerekkori védőoltások. Ez a kettő. Mert az autizmus eddig nem volt, azóta van amióta kötelező védőoltások vannak, meg amióta ennyi szintetikus illattal ellátjuk magunkat. És ha belegondoltok minden illatosítva van, még a toalettpapír is illatosítva van. Minden. Gondoljatok bele, hogy a 3 az 1-ben instantkávéban és a pickwik teában is ugyanolyan szintetikus aroma van, illatanyag. A Danone joghurt isteni meggy meg eper illatát is a szintetikus illatanyagok adják. Tehát nem elég, hogy parfüm, krém, tusfürdő, mosogatószer, mosószer, felmosószer, a kocsiban lógó illatosító, stb., az élelmiszerekbe is direkt belerakják az aromaanyagokat, ami ugyanúgy egy illatanyag. Azért aromaanyag, mert illatanyag. Ugyanattól teszi kívánatossá magát az a szörp, az üdítő, az a bármi.

Megyünk tovább. Ezek alapján mindenki gondolkodjon el a saját kis szintetikus életén!

Tartósítószerek: Nem mennék bele. Azt ma már mindenki tudja, hogy a tartósítószerek mennyire károsak. Általában mindegyik sejtméreg vagy allergén. Na nem mind, de nagy részük.
Van egy temetkezési vállalkozó ismerősöm. Tőle tudom, hogy az utóbbi 10-15 évben kb. 5-7 nappal később kezdenek el bomlani a tetemek, mint korábban, annyira tele vagyunk tartósítószerrel.
A kérdés, hogy ki tudunk még tisztulni? Igen. Meg van a módja a helyes méregtelenítésnek, de erről majd később beszélünk.

Felvetődhet az is, hogy mi a helyzet azokkal a tartósítószerekkel, amelyekkel még nagyanyáink rakták el a befőtteket. Azoknál a szalicil teljesen jó, de megfelelő technikával a tartósítószer ki is hagyható az eltevéseknél. Nagyon egyszerű módszerrel lehet a mai csavaros tetős világban elrakni a lekvárt. Töltés után fejre fordítjuk, vákuum képződik, és ahol nincs levegő ott nincs bomlás. Az oxigén indítja el a bomlást.

Tudni kell, hogy még a cukor is szintetikus. Persze nem mindegyik. Ami szép fehér színű, az mind. Ami szabálytalan kristályformájú, csúnya barna színe van és érdekes íze az nem. A cukorral más baj van, de ez egy következő előadási téma.

Menjünk tovább.

 

Kőolaj származékok: Minden kozmetikumnak a zsíranyag részét kőolaj származékok adják. Sorolom: vazelin, paraffinolaj, paraffinum-liquidum, mineral oil, ezek az elnevezések mind kőolajra utalnak. A kőolajról tudni kell, hogy egy lég át nem eresztő anyag. Ami azt jelenti, hogy ha ezt a bőrödre kened, akkor leblokkolja a bőrödnek a teljes munkáját, vagyis nem lesz bőrlégzésed, nem lesz bőrkiválasztásod és nem fog a bőröd természetes bőrfelszíni emulziót termelni, márpedig a bőrnek egyetlen immunrendszere van, az a bőrfelszíni emulzió. Amit, ha kőolajas terméket használsz nem termel ki. Néhány kivételtől eltekintve szinte mindegyik kereskedelmi forgalomban lévő krém tartalmaz kőolaj összetevőt. Visszatérek a JandJ babaolajra. Az összetételében ez szerepel: paraffinum-liquidum, illatanyag és színezék. Ez a három van benne, semmi más, tehát tömény kőolajat kensz a gyerekedre. A popsikenőcsökről ne is beszéljünk és a gyógyszertári krémekről se, mert az mind vazelin alapanyagúak, azt pedig tudjuk, hogy a vazelin a pakurából készül. Tehát a letisztított pakura a vazelin.

Sokan kérdezték, hogy az olívaolaj jó-e. Az igen. Mivel az nem kőolajszármazék, az növényi olaj.

Arra is nagyon vigyázni kell, hogy amikor bejött a kőolaj mizéria nagyon sok cég, élén a Vichy-vel észbe kapott és most növényi olajat tesznek a krémbe és ennyi szerepel a krémen, hogy: vegetable oil. Ami azt jelenti, hogy növényi olaj. Ha vegetable olajat ír valaki, az azt jelenti, hogy nem tudja, hogy milyen olaj. Ha olíva olaj van benne, akkor azt fogja írni, hogy olívaolaj. Ha avokádó olaj van benne, akkor azt írja, hogy avokádo olaj, ha napraforgó olaj van benne, akkor azt, hogy napraforgó olaj, de az a krém, amin az van, hogy vegetable oil, az egészen mást takar. Utána néztünk, hogy mit jelent: felvásárolták a gyorséttermi láncolatok fáradt étolaját erről cikk is van amiben már 780 kg sült krumplit kisütöttek. Ezt utána ugyanúgy szőkítik, mint az olajszőkítés idején és erre rámerik írni, hogy vegetable. Valóban növényi olaj volt, de azóta már hogy néz ki és mi méreganyag van benne. A McDonalds-ban például kókuszzsírral süthetnek. Stb.

Eljutottunk oda, hogy Ftálsavak, műanyagpalackokból kioldódó, biszfenol-A (BPA) (A ftálsav a műanyag lágyításához és formázásához használt szer, amelyet a magyar élelmiszerkönyv is engedélyez. Azonban a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelet is megállapítja, hogy "enyhén toxikus". A legelterjedtebb formája a bifenol-A, amely a már több tíz éve betiltott DDT-hez (egy szerves klórtartalmú rovarölő) hasonlóan problémákat okoz a belső elválasztásban, s különösen a csecsemők fejlődésére veszélyes. Kimosódhat egyes termékekből, éppen ezért használatát betiltották több termék gyártásánál (pl. élelmiszeripari csomagolóanyagok). Az EU-ban felhasználásuk tilos a 3 év alatti gyermekek részére gyártott játékokban is.) Ezt már korábban a vérmintáknál is emlegettük, hogy mik is egyáltalán a ftálsavak és hogy kerülnek bele a kozmetikumokba. Ftálsavat egyetlen kozmetikum sem tartalmaz. Tételezzük fel, hogy ha behozzák azt a szabályozást, hogy nagyon szigorúan kell nézni, hogy mi van a kozmetikumban és azt mondják, hogy ftálsavat sem tartalmazhat, befogják vizsgálni a kozmetikumot és tényleg nem lesz benne ftálsav. Abban a pillanatban azonban, ahogy becsomagolták lesz benne. Ugyanis a ftálsavat a műanyagflakonok tartalmazzák. A biszfenol-A (BPA) az egyik legelterjedtebb műanyagipari alapanyag, évente hárommillió tonnát gyártanak belőle világszerte, évről évre öt százalékkal többet. Ebből készül az összes polikarbonát és epoxi-gyanta. Ez mit jelent a gyakorlatban? Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) listáján a következők szerepelnek: cumisüvegek, műanyag tányérok, poharak, kancsók, ételtároló dobozok, újratölthető vizes és üdítős palackok (például kiránduló és sportpalackok), ivóvízvezetékek. Az epoxi-gyantát pedig konzervek kibélelésére és a befőttes üvegek fedelének bevonására használják, hogy ne rozsdásodjanak és a bennük tárolt élelmiszer ne szennyeződjön. Ez borítja a fémdobozos üdítők belsejét, az ivóvíztározókat és a fémből készült bortartályokat. De van BPA még a fogtömésekben is.

Hogy a háztartásunkban van-e BPA-t tartalmazó műanyag, úgy ellenőrizhetjük, ha megnézzük rajta a háromszögben lévő jelet: ha

·                      3-ast,

·                      7-es vagy

·                      PC-t látunk, akkor szivároghat belőle a biszfenol A.

A BPA-val az a gond, hogy hatása túlzottan hasonlít az ösztrogénekéhez. A szervezetbe kerülve leköti az ösztrogénreceptorokat, de valójában persze nem hormon, ettől a szervezet összezavarodik. S mivel a nemi hormonok rengetegféleképpen alakítják a folyamatokat a szervezetben, szinte feltérképezhetetlen, hogyan torzítja fejlődésünket és működésünket. Az már biztos, hogy a fiúknál például csökkentheti a spermiumtermelést, a lányoknál a saját ösztrogén termelését, meddőséget és idő előtti pubertást okozhat, gyermekkorban pedig befolyásolhatja a másodlagos nemi jellegek kialakulását. A tudósok úgy gondolják, hogy szerepe lehet az elhízásban is.

Az Egyesült Államok egészségügyi minisztériumához tartozó Környezeti Egészségügyi Tudományok Intézete (National Institute of Environmental Health Sciences) – a téma temérdek kutatási anyagának átvizsgálása után – arra a következtetésre jutott, hogy nem lehet többé figyelmen kívül hagyni azt a lehetőséget, hogy a BPA esetleg károsan befolyásolhatja az emberi agy és más szervek fejlődését, valamint növeli egyes ivarszervi rákfajták felnőttkori kockázatát.

Nagyjából itt ér véget a konszenzus. Innentől kezdve határértékek, mennyiségek, módszertani kérdések talaján folyik a vita, laikusok számára nehezen követhetően. A magyar kutatók sem értenek mindenben egyet.

Az Országos Kémiai Biztonsági Intézet (OKBI) nem tartja veszélyesnek a BPA ipari használatát. Marcsek Zoltán, az OKBI molekurális és sejtbiológiai osztályának vezetője szerint azért nem, mert a BPA nagyságrendekkel gyengébb hatást fejt ki, mint maga az ösztrogén, s távolról sem vagyunk kitéve akkora mennyiségnek, amennyi szignifikáns hatást válthatna ki. Ráadásul a BPA-t viszonylag könnyen feldolgozza és kiválasztja az emberi szervezet, elsősorban a máj, ellentétben más hormonszerű vegyi anyagokkal, amelyek csak nehezen bomlanak le, és hosszú időre elraktározódnak a zsírszövetekben (például a hírhedt, rég betiltott DDT növényvédő szer). Az EFSA által elfogadott kutatások szerint hat óra alatt kiürül a BPA az emberi szervezetből.

Zsarnovszky Attila, a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karának adjunktusa szerint zömmel az ipar által finanszírozott, s ezáltal „irányított” kutatások érvelnek a biztonságosság mellett, miközben az elmúlt években tudományos kutatások sora szolgált „kőkemény” bizonyítékokkal, hogy a BPA-val súlyos gondok vannak. A biszfenol A központi idegrendszerre gyakorolt hatását kutató magyar tudós szerint a BPA hatása nem egyenes arányban növekszik a koncentráció mértékével. Hatása az igen kicsi és a meglehetősen nagy koncentrációkban jóval kifejezettebb, mint a közbülső tartományokba eső mennyiségeknél. A már szignifikáns hatást kiváltó nagyon kicsi koncentráció a kutatások szerint megfelel annak a nagyságrendnek, amelynek az emberek ki vannak téve a mindennapokban – hangsúlyozza Zsarnovszky Attila.

A mennyiségi problémák a kísérleti módszertanra is kiterjednek, a kutatók erősen megosztottak abban, hogy a kísérleti állatok megbetegedésével záruló vizsgálatokban jól lőtték-e be a mennyiségeket a kutatók. Az egyik tábor fő érve, hogy ez nagyságrendekkel meghaladta azt a szintet, amelynek az emberek ki vannak téve. A másik csapat szerint széles körű vizeletvizsgálatok bizonyítják ennek az ellenkezőjét.

Fred vom Saal, a Missouri-Columbia Egyetem biológusa szerint a hatéves gyerekek vizeletében például több BPA-ra utaló mellékterméket találtak, mint amennyi a laboregereknél később rákot és egyéb egészségügyi problémákat okozott. Ráadásul az, hogy a felnőttek képesek tolerálni a BPA-t, még nem zárja ki, hogy a csecsemőkre és a gyermekekre káros lehet. Amúgy is a még meg nem született babák és a gyerekek miatt aggódnak leginkább a tudósok, mivel ők találkoznak a legtöbb olyan műanyag termékkel, amelyekből szivároghat a BPA.

(A szivárgás mértéke a használat módjától is függ. A Cincinatti Egyetemen Scott Belcher és csapata – Zsarnovszky Attiláékkal közösen – azt vizsgálta, hogy mi történik a használt és új, polikarbonátból készült vizes palackokkal, ha normál használatnak vannak kitéve. A régi és az új palackok között semmi különbséget nem találtak a BPA-szivárgás mennyisége és sebessége között. Forró víz esetében azonban rövid idő alatt is drasztikusan nagyobb, 15–55-szörös BPA-szintet mértek.)

„Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az emberi szervezetnek, kezdve a szójától az egyes szappanokban fellelhető antibakteriális összetevőkig, számos egyéb hormonszerű vegyi anyag zűrzavarával kell rendszeresen megbirkóznia” – magyarázza Zsarnovszky Attila. Ennek a vegyi koktélnak a hatása még nem ismert, de a tudósok egy része amiatt aggódik, hogy esetleg erősíthetik egymás egy-egy kedvezőtlen hatását.

A modern korunk velejárójának számító mindennapi vegyi koktél mellett szinte eltörpül a BPA jelentősége – érvel Tompa Anna, a Semmelweis Egyetem Közegészségtani Intézetének igazgatója. Európában mintegy 80-100 ezer vegyi anyag vesz körül bennünket állandóan, ebből alig valamivel több mint négyezret vizsgáltak be toxikológiai szempontból. Csak a cigarettában négyezerféle káros anyag van, nem beszélve a magyarországi vizekben fellelhető arzénről, amely több mint egymillió embert veszélyeztet. De a túl sokat és sokáig szedett fogamzásgátló tabletták is rákkeltők, hiszen az ösztrogén a hatóanyaguk, amely maga is karcinogén lehet, ha túl sok van belőle. „Semmi sem fekete-fehér. Nagyon sok múlik a dózison és az egyéni érzékenységen” – hangsúlyozza Tompa Anna.

Az ipar azzal érvel, hogy amíg nem bizonyítják be a biszfenol A emberekre gyakorolt kedvezőtlen hatását, addig folytatják a gyártását és a használatát, mert olcsó, könnyű, szilánkmentesen törik, és számos egyéb olyan tulajdonsága van, amely miatt nehezen helyettesíthető. Persze az ipar ilyenkor már rég felkészült, és van B terve – mondja Iván Béla, a Magyar Tudományos Akadémia Kémiai Kutatóközpontjának osztályvezetője. Léteznek alternatív anyagok, például az úgynevezett alifás vegyületek (nyílt láncú szénhidrogének), ám az előállításuk jóval drágább, ahogy az általában lenni szokott. Iván Béla azt is lehetségesnek tartja, hogy éppen egy vagy több ilyen helyettesítő terméket gyártó cég lobbitevékenysége áll a háttérben. A szakember szerint ez már csak így működik: „Az ózonlyuk és az egész globális felmelegedés is akkor lesz igazán téma, ha üzletileg kifizetődik.”

A kanadai törvényhozás által életbe léptetett tiltás a „jobb félni, mint megijedni” elven alapul, a kanadai szakemberek ugyanis úgy ítélték meg, hogy ha bármiféle kétely van azzal kapcsolatban, hogy egy vegyszer ártalmas, akkor annak a veszélynek nem szabad a kitenni a gyermekeket – mondja Kiss Katalin, a világ egyik legnagyobb babatermékgyártójának számító MAM Baby magyar leányvállalatának ügyvezetője. Az európai szakmai szervezetek és az EFSA sem osztja azonban az amerikai véleményt, hanem megalapozatlan hisztériakeltésnek tartja, amely fölösleges hadjáratot indított el egy amúgy mechanikai, optikai és hőtűrő képességében páratlan műanyag ellen.

Ennek ellenére a Magyarországon is népszerű MAM 2006-ban elkezdte fokozatosan lecserélni termékeinél a polikarbonátot polipropilénre – mondja Kiss Katalin. Első körben azon termékek esetében történt meg az átállás, amelyek valószínűsíthetően fokozott igénybevételnek vannak kitéve, és élelmiszerrel kapcsolatba kerülhetnek. Így a cumisüvegek és az etetőedények anyagait váltották ki először, majd 2007 közepétől a cumitányérok és kupakok, majd 2008 közepétől – amerikai nyomásra – a cumicsipesz alapanyagát is lecserélték.

A tengerentúlon népszerű Nalgene sportpalackok gyártója, a Nalge Nunc International is bejelentette, hogy bár továbbra is biztonságosnak tartja a polikarbonátot, a növekvő nyomásra az idén mégis fokozatosan leállítja a gyártását, és más műanyagokkal, például az Eastman vegyipari óriás egy új kopoliészterével helyettesíti, amely a polikarbonát legtöbb tulajdonságával rendelkezik, biszfenol A nélkül.

A The New York Times beszámolója szerint egy kaliforniai anya már be is perelte a Nalge Nuncot, azzal vádolva a céget, hogy tudott a BPA veszélyeiről, mégis jelentéktelennek állította be. Ez az első, ám valószínűleg nem az utolsó per, amellyel az iparnak szembe kell néznie. A fogyasztói aggodalmak miatt a kereskedők is nyomás alá helyezik a gyártókat: Kanadában a világ legnagyobb kiskereskedelmi hálózatának számító Wal-Mart például azonnal száműzte polcairól a BPA-t tartalmazó bébiflaskákat és egyéb termékeket, amerikai boltjaiból pedig jövőre vonja ki őket.

A magyar kormányzati szervek és hatóságok nem nagyon foglalkoznak a témával, legalábbis ez derült ki a zóna által befutott körökből. Az Egészségügyi Minisztérium még csak nem is válaszolt a téma többszöri felvetésére, honlapjának keresője egyetlen találatot sem ad a biszfenol A-ra. A hazai élelmiszer-biztonság széles területét koordináló szervezet, a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal nem foglalkozik BPA-val, mert nem élelmiszeripari anyag. Innen a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz irányították a zónát, ahol kiderült: néhány évvel ezelőtt vizsgálták ugyan a csomagolóanyagok hatását az élelmiszerekre, de mostanság már nem ők az illetékesek ebben a témában, hanem a már említett OKBI. Az Országos Élelmezési és Táplálkozástudományi Intézettől és a Központi Élelmiszer-tudományi Kutatóintézettől is azt a választ kaptuk, hogy ők sem foglalkoznak a szóban forgó vegyi anyaggal.

Magyarországnak egyébként sem járható a kanadai út, hiszen uniós tagállamként nem dönthet önállóan ebben a ügyben, a BPA-t csak az EU tilthatja be.

Tehát a BPA enyhe savhatásra és enyhe hőhatásra kioldódik. És a legdurvábban mérgező anyag. Ami az érdekes, hogy ez nem csak a kozmetikumokat veszélyezteti, hanem sokan nem gondolnak bele, hogy az a szénsavas ásványvíz, ami ott áll abban a műanyagban az szénsav, egy enyhe sav és ugyanúgy kioldja a ftálsavat. Ha valaki egészségtudatos, és azt mondja, hogy nem iszik csapvizet, nem iszik kólát, hanem csak a szénsavas ásványvizet issza, abban az ásványvízben ugyanúgy kimutathatók a ftálsavak és az egyik legdurvább méreg. Nem véletlenül került bele a WWF 103 vizsgált anyaga közé. (Bőrön át felszívódó anyag miatt óvnak a pénztári papírtól is. Újabb, óvatosságra intő hírek érkeztek az egyre veszélyesebbnek tartott biszfenol-A nevű anyagról. A vegyület nemcsak a műanyagpalackokból, de a vásárláskor kapott blokkok hőpapírjából is a szervezetünkbe juthat, méghozzá a bőrünkön keresztül. A kutatók olyan terhes anyák vizeletében is megmérték a biszfenol-A-szintet, akik pénztárgépeknél dolgoztak. Az emelkedett koncentráció miatt azt javasolják a szakemberek, hogy a várandósok inkább kerüljék a hőpapírból készült blokkokat.A főként műanyagpalackokból kioldódó, biszfenol-A (BPA) nevű vegyületről már több vizsgálat is leírta, hogy veszélyes lehet a szervezetre. Az egyik legutóbbi egy múlt héten megjelent tanulmány, mely szerint a BPA káros hatással lehet a férfiak hímivarsejtjeire. Két újabb kutatási erdemény most arra hívja fel a figyelmet, hogy a vegyület a bőrünkön keresztül is felszívódhat, méghozzá a pénztárnál kapott, hőpapírból készült blokkokból.)

 

A szénsavmentes ásványvízben nincsenek, de ha az kint volt a napon, (márpedig ezt nem tudhatjuk), 30 C fölött ugyanúgy kioldódik a ftálsav. Elég, ha csak nyáron szállították és nem hűtőkamionban. A lényeg, hogy nagyon veszélyesek a műanyag flakonok és a legtöbb kozmetikum bizony abba van csomagolva. (A 2-es, 4-es és 5-ös számmal jelölt csomagolások, azaz a polietilén és polipropilén alapanyagú palackok esetében a kutatások döntő többsége azt mutatta ki, hogy ezeket használva nem jutnak rákkeltő és a hormonháztartást károsan befolyásoló anyagok az élelmiszerekbe.

 1: PET/PETE – Polietilén-tereftalát
termékek: üdítős, ásványvizes flakonok, poharak, néhány háztartási- és tisztálkodószer flakonja

2: HDPE – Nagysűrűségű polietilén
termékek: játékok, tejes flakonok, mosószerek, tisztítószerek, samponok, motorolaj flakonjai

3. V vagy PVC – Polivinilklorid
termékek: csövek, palackok, háztartási olaj palackja

4: LDPE – Kissűrűségű polietilén
termékek: fóliák, zacskók

5: PP – Polipropilén
termékek: palackok, joghurtos dobozok, krémsajtok, egyéb tejtermékek dobozai, mustáros, ketchupos flakonok, műanyag edények, tálcák, kulacsok, háztartási szerek flakonjai

6: PS – Polisztirol
termékek: kávéspoharak, élelmiszeres dobozok, joghurtok dobozai, egyéb tejtermékek dobozai

A 2, 4, 5-ről tudjuk, hogy használható, a többi valószínűleg nem. )

 

Bőrsemlegesség: PH értékként azt írják rá, hogy 5.5, bőrsemleges. Az egészséges bőr pH-ja 6 és 7 között van. Az 5.5ös pH, amire minden kozmetikumot beállítanak, az a bőrrák előtti 5 perces állapot. Az egész kozmetikai ipar nem véletlenül csinál mindent 5.5-re, és nem véletlenül rakta be a JandJ a köztudatba, hogy ez a pH-semleges, holott az a 7. Azért, hogy direkt elrongálja a bőrünket, hogy egy olyan pH-ra hozza, ami már nem tud védekezni, aminek már legyen baja, mert csak így tud megélni a kozmetikai ipar a gyógyszeriparon keresztül belőlünk. Tehát az olyan kozmetikumokat, amelyekre az van írva, hogy 5.5 pH-jú, vagy 5.6, vagy 5.8 azt nem szabad megvenni a saját érdekünkben. Tehát csak 6 és 8 közti pH-jút szabad használni. Alapjában az emberi szervezet lúgos.

Kérdezhetnénk, hogy miért akarnak bennünket ennyire elsavasítani mindennel? A válasz nagyon egyszerű, mert ez megbetegít.

Megkérdeztem egy orvoskongresszuson, rákgyógyász, onkológus orvosoktól, hogy mennyi a bőr pH-ja és kórusban rávágták, hogy 5.5. aztán visszakérdeztem, hogy elnézést doktorurak, doktor hölgyek, honnan az információ? És akkor kapaszkodtak a székbe, mert rájöttek, hogy ezt ők a reklámból tudják. És ennyire be tudják tenni a köztudatba. Megkérdeztem tőlük, hogy ne haragudjanak, de valaha valamelyikük megmérte, hogy mennyi a bőr pH-ja? Egyik se. Elhitték a JandJ-nak, az orvosok.

Tehát a ftalátok kioldódhatnak a műanyagokból. Hozzáteszem, hogy engem meg szoktak vádolni, mert mindig viszem magammal a műanyag flakonjaimat és viszem a meleg teát, de ezek ftálmentes műanyagok. Tehát van ftál-mentes műanyag. Onnan ismerni meg, hogy vastag és egész üvegszerű a fogása. Minél átlátszóbb egy műanyag, annál gyanúsabb, annál több ftálsav van benne.

A következő a Fluoridok: A fogkrémekben benne vannak ezek a legkárosabb vegyületek. Az általános iskola 8. osztályában tanultuk, hogy a halogén elemek kivétel nélkül mind károsak. Meg lehet nézni egy Mengyelejev-táblázatot, a Fluor a halogén elemek között van. Egész Európában, konkrétan a Skandináv államokban be van tiltva. Tehát ez olyan, mintha kábítószert csempésznénk. Vagyis Fluort, fluoridot nem vihetsz be Skandináv államba. Elveszik a fogkrémedet, ha te nem vagy elég szemfüles.

Nálunk meg ezt adják a gyerekeknek.

Skandináviából 30 éve ki van tiltva, mert tudják, hogy milyen káros. Amerikából 30 éve ki van tiltva. Az oroszok soha nem használtak fluoridos termékeket, ehhez képest egész Közép-kelet Európát elárasztották a maradék fluoriddal, fluortabletta, fluoros iskolatej, és fluoridos fogkrémek képében.

Azt mondják, hogy a fogak épségéhez szükség van fluoridra. Ez tény és való! De a fogzománcon keresztül soha egy deka sem fog felszívódni. A fogzománcon nem szívódik fel semmi. (Ez legalább olyan tévhit, minthogy azt hiszik, hogy a hajon felszívódik bármi is. A hajon nem, csak a fejbőrön.)

Képzeljük el, hogy a flouridot a fogad miatt beveszed a szádba, a nyálkahártyán mint tudjuk, sokkal gyorsabban szívódnak a méreganyagok - és az mindenhova megy, a véráramlatokba, mindenhova, de a fogadba nem. A fogadba azért kell a fluorid, mert a fogadnak különböző kálcium és kloridium típusú vegyületekből, amit te lenyelsz, abból kell visszaépítenie a fluort, hogy neked erős legyen a fogad. Tehát te azt kívülről nem tudod bejuttatni. Meg fluor tablettával sem tudod bejuttatni, ha nem a szervezeted építi fel, akkor az neked ott nem fog beépülni. Ha bekerül a véráramlatba akkor szanaszét fog mérgezni. Pl. a herpeszeknek a nagy többsége is visszavezethető egy fluormérgezésre.

A szervezetbe került szilikonnal kapcsolatban a következő a véleményem (bár ebbe nem szeretnék belemenni): Két verzió van: vagy felszívódik, vagy betokozza a szervezet. Találkoztam már olyan 15-20 éve szilikonoztatott nőkkel, akik azt sem tudják, hogy hogyan lábaljanak ki abból a rengeteg mellékhatásból, ami 20-25, 15 év után jelentkezik.

 

A következők: a szintetikus színezékek: Ebbe nem megyek bele túlzottan. A szintetikus színezékeknek a 99%-a konkrétan rákkeltő. Ezeket CI hosszú számsorral jelölik, tehát nagyon nagyon durván rákkeltőek. És megint mire apellálnak? A nőkre, hogy legyen szép színe, mert az akkor fog nekik tetszeni. Tehát ezt semmi másra nem alkalmazzák, csak marketingfogásból, hogy a dolgoknak színe van. Vegyünk egy konkrét példát: Palmolive levendulás aromaterápiás tusfürdő. A színe: lila, mert a levendulára fogsz asszociálni. Holott abban egy gramm levendula nincsen. Szép lila, hasonlít az illata, mert szintetikus levendula jellegű vegyületet raktak bele, tehát van benne egy adag szintetikus illat, van benne egy adag rákkeltő szintetikus lila színezék, van benne egy adag SLS, meg van benne egy kis kőolajszármazék. Erről beszélek! És ebben mi megfürödtünk.
 

... Itt valami kimaradt! ...

Paraphenilediamin (ezt mindenképpen nézzétek meg, hogy jól írtam-e!!!!! ) és származékai: Van egy rossz hírem: "para~" nélkül nem lehet hajfestéket gyártani. Egyetlen egyféle színűt lehet: szőkét. Tehát az tévhit, hogy a szőke a legkárosabb festék. Tényleg, a szőke roncsolja legjobban a hajat, de legalább nem mérgez. A fekete roncsolja legkevésbé a hajat, de olyan durván mérgező, hogy kimutathatóan agykárosodást okoz, legjobb esetben is migrént.

Egyébként azt a megoldást szoktam javasolni, aki nem tudja bevállalni a macerát a növényi hajfestékekkel, hogy ne kenesse a fejbőrére, csak durva melírba.

És még egy vegyületcsoport van: a szintetikus antioxidánsok: Az elmúlt 5-10 év kutatásai bebizonyították, hogy az antioxidánsok mennyire jó hatással vannak a szervezetre, de persze a kozmetikai ipar ebből is pénzt akar csinálni. Tehát nem elégedett meg a természetes antioxidánsokkal, hanem azonnal szintetizálta őket. Két nagyon híres antioxidánsunk van a BHT és a BHA. Ez a butilhidroxitoluol és a butilhidroxianizol, ami öregedésgátlókban, ránctalanítókban, szemkörnyék ápolókban van benne. A legdurvább DNS károsító hatással rendelkezik. A legszörnyűbb, hogy ezt a két vegyületet a legjobban ellenőrzött biotermékekben is meg lehet találni. Tehát olyan biotermékben, amiről azt hiszed, hogy biztos jót veszel le a polcról, mert az van ráírva, hogy SLS mentes, kőolajmentes, stb. és benne van a BHT és a BHA. Felsorolok néhányat, ami egyébként nagyon jó termékeket gyárt, csak beletették a BHT-t, BHA-t. Ilyenek pl. a Nuskin-nek Newskin-nek a kozmetikumai, a Nikken-nek a kozmetikumai. A Nuskin Newskin nagyon durva, de benne van a Clinique termékekben és bent van az Esteé Lauder termékekben, tehát azokban a sztártermékekben, amiről eddig azt hittük, hogy azok valószínűleg jók.

 

Még egy felmérési eredményt szeretnék elmondani. 2005-ben amikor A ... professzornál, tanultam, készítettünk egy elemzést. Akkor hozott ki a kozmetikai ipar egy zseniálisnak szavazott csodálatos terméket, amit még akkor Magyarországon nem lehetett kapni. (Ma már nálunk is van.) 60 euró volt az akkori ára. Azzal most nem foglalkoztunk, hogy van-e benne méreganyag, csak arra voltunk kíváncsiak, hogy az a 60 euró ténylegesen mennyit ér. Tehát megnéztük, hogy a benne lévő anyagok konkrétan mennyibe kerülnek. A következő lett az eredmény: Az a hatóanyag, ami a 60 eurós krémben benne volt az fél eurót ért, egész pontosan. A tégely másfelet. (Ami azt jelenti, hogy a tégely háromszor annyit ért, mint a krém, ami benne van.) Tehát van fél eurós krémünk, másfél eurós tégellyel. Az összesen két euró. További 2 eurót kell a cégnek tégelyenként ráköltenie a termékre, hogy kikerülhessenek a polcokra. (Celofán, doboz, használati utasítás, engedélyeztetés, vám, kihozatal, bevitel, stb., és még benne van a takarítónőnek a rezsióradíja is.) Ez tehát további két euró tégelyenként. Ott tartunk, hogy 4 euróból kész a krém és kint van a polcokon. 4 euróért a 60 eurós krém! További, tégelyenként 16 eurót költ reklámra, hogy meggyőzzön bennünket nőket, hogy nekünk azt meg kell vennünk 60 euróért, mert az mennyire jó. Tehát mindössze 4 euróba kerül neki az a fél eurós krém és a 16 eurót velünk fizetteti ki, mert ez bele van kalkulálva az árába. Vagyis tégelyenként 16 eurót fizetünk azért, mert elhisszük, hogy az 60 euróba kerül. Elmondom, hogy az a tégelyenkénti 16 euró reklámköltség hogyan oszlik meg: 6 eurót költ médiára, tv-re, plakátra, újságra, szórólapra, szatyorra, stb., tehát 6 euró tégelyenként, a fennmaradó 10 euróval lefizeti a gyógyszertárakat. A termék neve Vichy. Ez a Vichy-nek a szemránckréme. A Vichy a világ egyik leghazugabb cége, akivel valaha találkoztam. A Vichy ugye azt mondja, hogy termálvízből készül a terméke. Ha elolvassuk a hátoldalán a tájékoztatót az összetevők közül az első helyen az áll: Aqua. Az aqua csapvizet jelent. Ha abban termálvíz lenne, kötelező lenne feltüntetni, hogy milyen termálvíz (latinul). Erről ennyit. Félelmetes, hogy gátlástalanul mit össze nem hazudoznak a cégek.

Szeretnék még három óriási tévhitet eloszlatni a kozmetikai iparról:

1)A kollagén bőrön keresztül nem szívódik fel! Nincs olyan molekulaszerkezete, hogy fel tudjon szívódni. Tehát, ha valaki kollagénes krémre költ, akkor megveszi a nagy semmit, mert nem fog felszívódni. Még két ilyen van, ami nem szívódik fel a bőrön keresztül: az elasztin, és a Q10. A Q10 quenzim lehetetlen, hogy felszívódjon bőrön keresztül, azt a szervezetnek kell felépítenie. A Q10 quenzim előanyagát kell bejuttatni a szervezetbe szájon keresztül, vagy táplálékkal, ahhoz, hogy abból a szervezetünk a Q10-et fel tudja építeni. Ezek bizonyított tények! Nem szívódik fel! A molekulaszerkezete nagy, tehát nem fog bejutni. Az elhalt felhámba bejut és lehet, hogy egy kicsit megnedvesíti azt a felhámot, ami már egyébként is halott. Oda, ahol lennie kéne, oda nem szívódik fel soha. Ez ugyanolyan, mintha vérátömlesztést bőrön át akarnánk csinálni. Teljesen ugyanaz.
A bőrön keresztül vizet sem lehet bejuttatni a bőrbe! Nem lehet, csak belülről!
Most tisztázzunk néhány kérdést, amiket az előadásaimon szoktak nekem feltenni: Kozmetikus be tudja-e vinni valamilyen módszerrel a kollagént?

Nem. Sem a kollagént, sem a vizet. A kollagént injekcióval tudja bevinni, de akkor sem ott fog hatni a kötőszöveti állományban, ahol a kollagénrostok vannak, hanem beáll egy tokba és kinyomja a ráncokat. Láttam már nagyon csúnya kollagénes arcokat, mert a beinjekciózott kollagén egy kicsit máshol landolt. Nem egyet, nem kettőt. Mert olyankor mindig megtalálnak a kozmetikában.

Lézerrel stimulálható-e a bőr azon rétege, amely a kollagént termeli? Hiába stimulálják. Lehet lézerrel stimulálni a bőr azon rétegét, amely kollagént termel, de ha a kollagénhez szükséges tápanyagok, ásványi anyagok, vitaminok, egyebek nincsenek bent a szervezetben, akkor stimulálhatjuk akár meddig, ott nem fog kollagén képződni. Ezért nagyon fontos, hogy mit eszünk, mit iszunk, hogy méregtelenítsünk. (Az egy következő előadás témája, hogy egyáltalán mit tudunk csinálni ez ellen a sok szemét ellen - Mérgek helyett és mérgek nélkül - A valóban hatékony méregtelenítés szabályai! címmel)

Sokan kérdezik tőlem, hogy ha tisztában vagyok ezzel a sok méreganyaggal, akkor én mivel fürdök, mit használok. Hát vízzel fürdök. A szappanok és a tusfürdők között is vannak méregmentesek, amelyekkel nem ártunk a bőrünknek.

Egyébként van egy vendégem, ők már 5 vagy 6 éve csak vízzel fürdenek. És nem mossa a gyerek haját, jön hozzám fodrászhoz és nem engedi, hogy megmossam a haját, mégsem zsíros és nem koszos.
Az én hajamtól el van ájulva a fodrászom. Elárulom nektek, hogy én kb. 12 éve egyáltalán nem mosok samponnal hajat. Mosok hajat, de nem a hagyományos samponokkal. Amíg nem volt méregmentes sampon, addig csak tojássárgájával mostam hajat kéthavonta egyszer. Természetes festékkel, hennával festem a hajamat és annyira gyönyörű, hogy egyáltalán nem törik, tehát 10 éve egy darab törés nincs a hajamba és azt képzeljétek el, hogy heti egy cm-t nő. Úgy nő, mint a bolondgomba, állandóan vágni kell és rugalmas a fogása és gyönyörű és egészséges és nem hullik. Pedig nekem is volt előtte problémám, míg festettem.

 

Mivel lehet ruhát mosni?

Van méregmentes mosópor, mosószer, ami úgy működik, hogy élő enzim van benne ami megbontja a szintetikus anyagokat, tehát ki tudja szedni a ruhából a szennyeződést, de van egy titka, hogy 30 C fölött nem lehet vele mosni. Lehet kapni ilyen mosóport, sőt lehet kapni mosódiót. Ez utóbbi egy növény, de lehet kapni szappangyökeret, amivel gyönyörűen lehet mosni. Ha megveszel egy adag mosódiót 2 hónapig ugyanazzal a mosódióval moshatsz. És gyönyörű fehér ruháid lesznek. Én otthon nem mosódiót használok, mert nekem macerás. Van egy zseniális enzimes mosószer, 30 C-on, energiatakarékos és valami csoda. Öblítőt sem használok, tehát illóolaj és ecet, vagy lehet kapni illatmentes, szintén enzimes öblítőt, ami természetes illóolajjal illatosított.

Nagyon nehéz elkezdeni a méregmentes életet. Mert aki már 25-30 éve használ kozmetikumot, annak 25-30 éve gyűlik a szervezetében az a soha le nem bomló méreg. Ha hirtelen megvonod a szervezetedtől azt, amire ő megpróbál túlélésben ráállni és hirtelen nem kap mérgező kozmetikumot, akkor az első reakció az lesz, hogy elkezd méregteleníteni. Ez azt jelenti, hogy a méreganyag-mentes kozmetikum használata az első időszakban olyanokat fog kihozni a bőrödön, hogy kiütés, ekcéma, pattanás, büdös izzadás. Az első hónap ezzel jár.

Ha például leveszed a boltban a méregmentes dezodort a polcról, amiben nincs alumínium és bekened vele magad, akkor az lesz a reakció, hogy jobban izzadsz tőle, ráadásul büdöset ...

Fontos tudni, hogy aki váltani akar, az készüljön fel, hogy mindent váltani kell. Tehát nem lehet az, hogy csak dezodort, mert ha csak dezodort váltunk, akkor csak azon az egy területen ad szabad utat a szervezetednek és minden ott próbál majd kijönni. Tehát, ha le akarjuk rövidíteni a folyamatot, akkor az úgy indul, hogy méregtelenítő program: személyre szabottan ebben nagyon szívesen segítek, mert most már ez a fő szakterületem , és utána egész fürdőszoba szett. Tehát tusfürdő, testápoló, kézmosószer, sampon, balzsam, smink szett, tehát mindent le kell váltani mindent egy csomagban és úgy kell nekiállni. Tehát nem úgy, hogy egy kicsit ebből, egy kicsit abból, akkor egyik sem fog beválni.

Gondoljunk csak bele, hogy mi történik, hogyha megveszel egy méregmentes dezodort és egy tusfürdőt, de ugyanúgy kened magadra a sminket. Egyik helyen kinyitod a pórusaidat hogy végre tudjon működni a szervezeted, nincs az a kőolajos védőréteg és napközben meg rárakod

...
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.